.gif)
elkezdtem olvasni egy könyvet. "miért jó hinni?" a címe, és egy peter spangenberg nevű ember írta. azt ecseteli, miért jó hinni? :) olyan egyszerűen magyaráz, hogy az ember csak falja a szavakat, mondatokat, és úgy érzi, a hit, isten és jézus szinte karnyújtásnyira van tőle. valahogy én is így szeretnék fogalmazni a blogomban.ezt olvastam tegnap tőle jézusról:
sokan értették meg őt, és nevezték isten fiának,
mert felismerték benne azt, amit isten akart.
mások tanítónak és mesternek nevezték,
mert érezték, hogy életre szóló üzenetet hozott.
megint mások krisztusnak nevezték,
mert észrevették, hogy ő isten jobb keze.
mások emberfiának nevezték,
mert barátot és testvért találtak benne.
megint mások messiásnak nevezték,
mivel számukra régi reménység és vágy vált valóra őbenne.
ő maga kenyérnek, világosságnak, útnak, igazságnak, életnek
és királynak nevezte magát,
mert tudatni akarta szeretteivel, hogy mit jelent ő az emberi élet számára.
2007. 11. 13-ai blogbejegyzésem:
édes drágám tegnap sokáig melózott. szeretetből megcsinált egy bútort a kollégájának... (egy "köszönöm" az ára- ahogy ő fogalmazott). hát, igen, eddig is példaképnek tekintettem őt, de most újfent be kell látnom: van még mit tanulnom tőle. 
ez a kilencedik hónapom a bányában. ez idő alatt már immunis lettem a nyomorra, legalábbis szeretem azt hinni. mit nekem az ablak alatt dolgozó dílergyerek? a sok megalázó mondat ("feljelentem magukat, maguk szarháziak, robbanjanak fel"), a kosz és mocsok már fel sem tűnik. 
szöveges értékelés. ez az, amit az iskolás megkap, a szülő meg nem tud mit kezdeni vele. mert mi az, hogy a gyerek nem tud köcsögöt rajzolni? az azt jelenti, hogy egyes? vagy kettes, mert legalább az órán ott volt? vagy mi?.jpg)
aki az eddigi bejegyzéseim alapján zizzentnek ítél, ne olvassa el a következő sorokat. :) 
vasárnap gyülekezetbe mentünk édes drágámmal. andres bisonni szolgált. ő egy áldott evangelista. beszélt arról, hogy isten áldását csak csodaváró szívvel, teljes odaadással lehet vágyni. meg kell bocsátanunk azoknak, akik megbántottak minket, mert a düh, bosszúvágy, gonoszság olyan láncok, amelyek lefognak minket, és ha ezt elvágjuk, felszabadulunk és találkozhatunk jézussal. 
elkezdődött az esküvői szépítő-kúra. :) a szoliban múltkor már szétégettem magam, úgyhogy most elmentem fodrászhoz, lesz, ami lesz alapon. enyhén flegma nőcit kaptam ki, aki heves káromkodások közepette telefonon elküldte a párját a viharba, majd kiadta az utasítást nekem: "ide ülj!" majd két mondatban a feladat után tudakozódott: "mennyit vágjak? milyen színre fessük?" aztán nekiesett hatalmas műkörmeivel a fejemnek, és alkotni kezdett. a festéknek fél órán át állnia kellett a kobakomon, addig olvastam egy nőcis magazint. a cikk címe: "hogyan szexeljünk úgy, hgy a gyerek ne hallja meg?" na, most már ezt is tudom. aztán meghallgattam néhány mai slágert is az üvöltő rádióból, fizettem, és csodásra alakítot frizkóval hazacsattogtam. 
este tököt sütöttem, meg hajában sült krumplit ettem. de volt újhagyma és tojás is az asztalon. gyönyörködtem bennük egy sort. szépek, színesek, változatosak isten teremtményei. egy csomó növényről lehet olvasni a bibliában, szóval, ma is ehetjük azokat, amiket a "régiek" majszoltak. 
jos colijn könyvét olvasom. egyháztörténet a címe. izgi. :) eljutottam a zsinatokon át az eretnekekig, a keresztények üldözéséig, emberi és nemzettragédiákon át, valahogy jobban megértve a mát... az ember hatalomvágyánál, gőgösségénél kevés pusztítóbbat látok a történelemben. valaki csak azért nem üldözte a keresztényeket, mert a felesége az volt, valaki hatalomért küzdött, ezért sült baromsággal etette a népet, elszedte a pénzüket, testi-lelki szegénységbe taszítva ezzel őket. 
készülődünk az esküvőre. nehéz. megvan az étterem… lehidaltak, mikor megtudták, hogy nem lesz alkohol-fogyasztás, sem hajnalig tartó asztalon táncolás… de egy kis hebegés-habogás után elfogadták a szitut. megvan a polgári és az egyházi helyszíne, a pásztor, aki összead minket, a vőlegény ruhája is a szekrényben lóg… ma vettem hat kiló gyertyát is dekornak, holnap meg megyünk hintót nézni, hehe. 
egyik kolléganőmmel beszélgettünk a keresztény házasságról. ő már lassan egy éve asszony. huszonhárom évesen ment férjhez. esküvő előtt nem éltek együtt, nem gyúrtak gyerekre, és házasságukat olyan hosszúra tervezik, "amíg a halál el nem választja őket". 
egyik kolléganőm nemrég találta meg élete szerelmét egy ameikai misszionárius személyében. nem sokkal később "utána ment" romániába, ahol a férfi szolgál. ő is elkezdett tanulni, belevetette magát a misszióba, és nemrég ezt a beszámolót küldte:
a bányában mostanában egy holland rendőrről készült filmet fordítok, hogy aztán leszinkronizálva kiadják dvd-n. nem semmi a zsernyák. keni-vágja a drogos témát, engem megfog a drog-szleng, de még inkább a szellemi nyomor. amikor nem szép a valóság, akkor jön valaki, és úgy teszi azt szebbé, hogy közben elpusztítja magát. ledöbbenek. 
egy angol könyvecskét olvasok, kétezernyolc minden napjára van benne egy rövid kis történet, és egy igehely. ma egy biblia-szívóról olvastam. van cigi- és pipaszívó, de ez a sztori egy biblia-szívóról szólt. egy afrikainak el akartak adni egy újszövetséget. nem kellett neki pénzért, hát felajánlották ajándékba. 