myjesus

"a szeretetben élők mélyre látnak, a reménységben élők messze látnak, a hitben élők mindent másképp látnak."

na, most szólj hozzá!

ők olvasnak engem:

free counters

kincsre leltem jézusban

Daisypath Anniversary tickers

2008.01.29. 10:03 sterretje

mé' kornyikálsz?

szöveges értékelés. ez az, amit az iskolás megkap, a szülő meg nem tud mit kezdeni vele. mert mi az, hogy a gyerek nem tud köcsögöt rajzolni? az azt jelenti, hogy egyes? vagy kettes, mert legalább az órán ott volt? vagy mi?

ültem a villamoson. egy nő ült szemben velem, belemélyedve egy papírba. hirtelen felhorkant: "az mit jelent, hogy órán nem vagy hajlandó énekelni? mi? csilla, hallod, hozzád beszélek. ménem mersz énekelni? mikor otthon akkor is kornyikálsz, amikor azt mondom, hagyd má abba?" a gyereket kínvallatásnak vetette alá a villamoson. "hát, félek, hogy berekedek, félek, hogy hamisan fogok énekelni, hogy egyest kapok, hogy kinevetnek a többiek..." szinte láttam, ahogy tíz év múlva ez a kislány örömtelen, magának való emberként jön-megy a világban. talán sosem tudja meg, miben lenne igazán jó, hiszen csak azt hangoztatták, miben nem...

olvasgatom a lydia magazint. tetszik. ha tíz évvel korábban kerül a kezembe, talán már régen megtért ember lennék, és elkerültem volna egy csomó vargabetűt... mindegy.
egyik kolléganőm anyukájával készítettek riportot. arról mesélt, hogy a bibliában benne van, hogy olyan a gyermek, mint az íj. mert, taglalja, a nyilazásnak is három fázisa van: felhúz, céloz, kilő. a gyerek is ilyen: az első hét évben meg kell húzni a határokat. aztán kijelölni a célt, irányítani olyan dolgok felé, amelyben tehetséges, amelyhez érzéke van.. aztán pedig elkezd szárnyalni, mint a jó irányba állított nyíl.

bátorítással, irányítással, fegyelmezéssel nevelhet valaki boldog gyereket. a biblia írja ezt, én még nem tudom, de majd mesélek egy pár év múlva... addig is ezeket találtam a témában:
példabeszédek 29:15 "a vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját."
pélabeszédek 22:6 "tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is,

el nem távozik attól."

3 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://myjesus.blog.hu/api/trackback/id/tr56315890

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SzaZo 2008.01.29. 12:50:23

Csak nem fantáziálsz már a gyermeknevelésről? :)

sterretje · www.gportal.hu/alekszatim 2008.01.30. 13:15:18

...de... még csak óvatos fantáziálgatás, persze...

SzaZo 2008.01.30. 13:49:46

Mi is össze szeretnénk házasodni a párommal, de "valami mindig közbejön", és bár megtérésünk előtt is együtt éltünk, most az együttélés már némi bűntudattal párosul, különköltözésre nincs lehetőség. Igaz egy nagyon kedves testvér megnyugtatott, hogy minden valószínűség szerint az Úr akarta volt, hogy együtt térjünk meg. Nagyon kacsifántos kis történet a miénk. ;-) Emiatt ne legyen bűntudatunk, de azért igyekezzünk, ugyanis együtt erősebbek vagyunk, mintha ennyi idő után különválnánk.
süti beállítások módosítása