myjesus

"a szeretetben élők mélyre látnak, a reménységben élők messze látnak, a hitben élők mindent másképp látnak."

na, most szólj hozzá!

ők olvasnak engem:

free counters

kincsre leltem jézusban

Daisypath Anniversary tickers

2014.07.13. 21:16 sterretje

anna könnyei

„élt egy ember efraim hegyvidékén, ráma városában, akit elkánának hívtak. elkánának két felesége volt: anna, aki meddő volt, és peninná, akinek már születtek gyermekei.” (1sámuel 1:1-2)

peninná gyönyörű volt és igéző: hosszú szőke hajába túrva, hatalmas szemeibe nézve, kecses karjai közt pihenve elkána megtalálta a számításait… anna teljesen más volt: egy átlagos barna lány, aki általában senkiből nem vált ki heves érzelmeket. inkább kedves, mint szép, mondták rá a férfiak. annát azonban nem érdekelték ezek a vélemények: magáénak tudhatta elkána szerelmét, és ez elég tartást és biztonságot adott neki. elkána azt szerette annában, hogy az asszony mindig meghallgatta, megértette, és bármiről el tudott vele beszélgetni, akár a mezők virágairól is szívesen társalgott vele. néha meg csak tág pupillákkal egymás szemébe nézve hallgattak, és az is csodálatos volt elkána számára. aztán teltek az évek… peninná szült, anna meg nem. a meddő nő mellől elmaradoztak a társak: vagy önsajnálatának savával marta el maga mellől őket, vagy a nők nem találták már méltónak a barátságra – elvégre mit is tudhatna egy önző, maga törvényei szerint élő gyermektelen nő az anyaság embert próbáló kihívásairól és apró csodáiról?!

„elkána minden évben fölment rámából silóba, hogy ott az örökkévalót, a seregek urát imádja és áldozatokat mutasson be neki. amikor elkána bemutatta az áldozatot, a családja minden tagjának adott egy-egy részt az áldozati ételből: a feleségének, peninnának, meg a fiainak és leányainak is. a másik feleségének, annának is ugyanakkora részt adott, mert őt nagyon szerette, annak ellenére, hogy az örökkévaló annának nem adott gyermeket.” (1sámuel 1:3-5)

anna ezeket a gesztusokat és ajándékokat már egy jó ideje a szánalom jeleként vette férjétől. csalódottan vette tudomásul, hogy elkána szeméből elveszett az a régi-régi, szenvedélyes csillogás: úgy tekintett rá a férfi, mint egy aranyos, kedves kiskutyára. bizonygatta ugyan, hogy szereti meddő feleségét, de anna egyre erőtlenebbnek érezte ezeket a mondatokat… szebb ruhákat, drágább olajokat vett magának, hátha újra megkívánja majd a férje. de nem volt az az olaj, amely elnyomta volna összetört szívének keserű illatát, és nem volt az a smink, amely képes lett volna eltakarni a fájdalmat tekintetéből.

„peninná, anna vetélytársa sokszor felemlegette, hogy neki születtek gyermekei, míg annának az örökkévaló nem adott gyermeket. ezzel annát nagyon megalázta és elkeserítette.” (1sámuel 1:6)

persze, a várandós asszony mindig bíztatta őt, ötleteket adott, hogyan csábíthatná el férjét, hogyan gyógyulhatna meg, elmesélte neki, milyen újdonságokat fedeztek fel a meddőségi gyógyfüvek terén (volt, hogy be is szerzett egy-egy csodaszert annának). és, persze, mindig kedvesen megnyugtatta: „ne aggódj, neked is lesz gyermeked nemsokára!”

„így ment ez évről-évre akkor is, amikor a család együtt ment föl az örökkévaló házához. emiatt anna sokszor annyira elkeseredett, hogy nem is evett az áldozatból, csak sírt. így történt ez abban az évben is, amikor megint silóban voltak. elkána próbálta vigasztalni: „ne sírj anna! inkább egyél valamit, ne szomorkodj! nem többet érek én neked, mintha tíz fiad lenne?” miután ettek-ittak, anna csendben fölkelt, és elment, hogy az örökkévaló előtt imádkozzon.” (1sámuel 1:7-9)

belépett a hűvös templomba, és lerogyott a padra. szakadt róla a víz, és remegett a keze: ez a legutóbb kipróbált meddőség elleni csodaszer mellékhatása volt. „hát, tudod, nekem nem a csodaszerektől lett gyerekem!” – mondta neki nemrég gúnyosan nevetve a szomszédasszonya. hát, igen. a szenvedélyes éjszakák más nőknek jutnak osztályrészül. ezt is megszokta már. gondolataiból a főpap szöszmötölése zökkentette ki. idejét sem tudta, mikor imádkozott utoljára. mit is mondhatna, mit kérhetne istentől? négy év után, vajon hányszor mondja még el istenének, hogy gyermeket szeretne? azon volt, hogy inkább azért imádkozik, hogy hadd kapja vissza önbecsülését, férje szerelmét, és békességét… nem akar már anya lenni.

„ahogy anna hosszasan imádkozott az örökkévaló előtt, éli felfigyelt arra, hogy az asszony szája mozog, de a hangját nem hallani. ezért arra gondolt, hogy anna biztosan részeg lehet, pedig ő csak magában imádkozott. rá is szólt az asszonyra: „meddig akarsz még itt maradni ilyen részegen? jobb lenne, ha nem innál többet!” (1sámuel 1:10-14)

az évek során annyi elutasítást és lenézést kapott már, hogy agya és füle teljesen eltompult, így kellett egy is idő, mire felfogta, hogy valaki arra céloz, hogy ő korán reggel részeg.

„anna így válaszolt: „nem, uram, nem részeg vagyok, hanem szomorú. nem ittam semmiféle részegítő italt, csak a szívem bánatát öntöttem ki az örökkévaló előtt. ne gondolj rólam semmi rosszat, mert nagy bánatom és keserűségem miatt imádkoztam ilyen sokáig. éli akkor ezt mondta: „izráel istene adja meg neked, amit kértél tőle! menj haza békességben!” (1sámuel 1:15-17)

a templom ajtaja hatalmasat csapódott a nő háta mögött. anna cinikusan, és nem éppen nőiesen felröhögött. "pff. évek óta ezt hajtogatja mindenki." kapott igét, megerősítő üzeneteket, sőt úgy érezte, egy ima során még a gyermek nevét is megsúgta neki az isten. aztán sem abban az évben nem lett kisbabája, sem a következőben, sem azt követően.

hazament, és evett. majd elment futni a szakadó esőben. ez volt az utóbbi időben az egyetlen örömforrása.

1sámuel 1:11 „bárcsak letekintenél, és észrevennéd szolgálóleányod keserűségét!”

7 komment

Címkék: isten gyermek baba ima


A bejegyzés trackback címe:

https://myjesus.blog.hu/api/trackback/id/tr856505925

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mammka2 2014.07.14. 11:10:41

:( Teljes szívemből együttérzek veled!
Ezt a történetet én most másfajta megvílágításban olvastam: a be nem teljesített ima csalódásában. Amikor évtizedekig imádkozik egy anya a hitetlen gyermekéért,akire az Úr ígéretet adott,hogy az Ő tanítványa lesz és mégis évek folyamán a tékozló gyermek életét éli,moslékot eszik....
Köszönöm neked ezt a ebjegyzést is!!!!!!!!!!!!!!! Áldjon az Úr!

sterretje · www.gportal.hu/alekszatim 2014.07.14. 11:14:12

én köszönöm! <3 hogy olvasol, hogy megosztottad velem ezt... és mindent! :)

Kereso75 · http://kereses.blog.hu 2014.07.19. 16:56:34

Együtt érzek, sok erőt!

"Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, az irgalmasságnak atyja és minden vigasztalásnak Istene; Aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk bármely nyomorúságba esettet azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket." 2 Kor 1:3-4

emlekkoveim 2015.03.25. 13:06:22

Az elmúlt hónapokban jónéhányszor elolvastam már ezt a bejegyzést, remélve, hogy találok újabb írásokat is... Kívánom neked (és magunknak, olvasóknak is), hogy legyen erőd folytatni és hogy találj benne (újra) örömöt. Az írásban épp annyira, mint az életben!
GBU!

sterretje · www.gportal.hu/alekszatim 2015.03.25. 16:18:41

@emlekkoveim: íme. egy az elmúlt hónapok történései közül. köszönöm, hogy (még mindig) olvasol.

csilla vargáné 2023.02.24. 13:50:17

marcius 3 fizetés segitsenek!
süti beállítások módosítása