myjesus

jos colijn könyvét olvasom. egyháztörténet a címe. izgi. :) eljutottam a zsinatokon át az eretnekekig, a keresztények üldözéséig, emberi és nemzettragédiákon át, valahogy jobban megértve a mát... az ember hatalomvágyánál, gőgösségénél kevés pusztítóbbat látok a történelemben. valaki csak azért nem üldözte a keresztényeket, mert a felesége az volt, valaki hatalomért küzdött, ezért sült baromsággal etette a népet, elszedte a pénzüket, testi-lelki szegénységbe taszítva ezzel őket.

jézus a szabadító. azt mondta, mindannyian isten temploma vagyunk, isten papjai, gyermekei, hatalommal felruházva. szabadok vagyunk, és nem kényszerít semmi a pénzünk odaadására, a búcsúcédulák megvásárlására, a templomba járásra, a zsákruhában járásra... jézus egyet kért, higgyünk benne, jót cselekedjünk, a többi, a külsőség csak massza. elmúlik.

arra is felkészített minket, hogy ha őt akarjuk követni, nehéz sorsunk lesz. ő a mesterünk, akit üldöztek, és kinyírtak. mi vagyunk a követői, és egy szolga, egy követő sosem lehet nagyobb mesterénél. magyarán minket is üldözni fognak. nem feltétlenül sodrófával (bár kínában még elektromos sokkolóval is). de bántó szavakkal, gúnnyal, rágalommal, lenézéssel. ezt tapasztalom minden nap.

nagyon nem szerettem a történelmet ált. iskolában és gimiben. de istennel még a történelem tanulmányozása is más lett. nem olyan káosz az egész...

isten a legprofibb történelemtanár. rávilágít az összefüggésekre, a fordulatokra, a lényegre.

ülj be egy órájára.