myjesus

ezt a hetet itthon töltöttem, mert kiderült, hogy még elég sok szabim van, amit már később nem tudok kivenni… a barátnőzés, olvasás, nagytakarítás mellett persze így jutott időm a kutyázásra is, hiszen egész nap „össze voltunk zárva”. sokat sétáltunk: vittem futtatóba,…

több mint három hónapja nem írtam blogot. egészen egyszerűen azért, mert nem tudtam túllépni egy bizonyos dolgon, viszont úgy éreztem, mindenképpen írnom kell róla valamit… nos, az ügy lezárult, én pedig folytatom a webnapló írását. és, hogy mi volt ez a roppant fontos…

kedves barátnőmmel újra életre hívtuk régi lídiás imaközösségünket. havonta jövünk össze, immáron másodszorra, és környezetünkért, „életünk jelenlegi és jövendőbeli szereplőiért”, házasságainkért és szolgálatunkért könyörgünk istenhez. mivel ezen a…

az igazat megvallva, nem gondoltam volna, hogy egy vakvezető kutya felnevelése, szocializálása ennyi gonddal, nehézséggel jár. pedig logikus: egy másfél hónapos kiskutyából kell szobatiszta, jó monotonitástűrő, csendes, fegyelmezett ebet faragni, és ez semmiképp nem könnyű…

van olyan pillanat, amelyről már megtörténtekor biztosan tudod, hogy soha nem fogod elfelejteni. pillanat, melynek érzései, illatai, színei kitörölhetetlenül, végleg beleégnek a szívedbe. ilyet éltem át a múlt hétvégén, amikor a négy hónapja nálunk nevelkedő vakvezető-tanuló…

nem akarom ezt a blogot egy kutyás bloggá alakítani (hiszen az ebnek egy külön webnaplót indítottam itt), de úgy érzem, valamilyen szinten muszáj megosztanom mindazt a tapasztalatot, tanítást, amelyet istenről tanultam a vakvezető kiskutya nevelése közben. az elmúlt időszakban…

a hétvégét barátainknál töltöttük pápa kedves kis városában. természetesen a jószág is velünk tartott. egy-két apróságot eltekintve nagyon jól viselte az ottlétet, a kirándulást, és a vasárnapi istentiszteletet is (melyet gyakorlatilag végigszundított). a gyülekezeti…

ha finoman akarnék fogalmazni, akkor is azt mondanám: a jelenleg hét hetes, tíz hónapig nálunk élő, vakvezetőnek tanuló kiskutya érkezésével felborult az életünk. a kis jószág az éjszakai többszöri ürüléktakarításon, és a hajnali négy-ötkor bekövetkező ébredéseken…

olyan régen írtam már blogot, hogy magam sem emlékszem rá, és olyan sok dolog történt velem, velünk, hogy azt sem tudom, hol kezdjem a mesélést. több meghatározó esemény közül kettőt emelnék ki: a keswick-i bibliakonferencián eltöltött egy hetünket, és családunk új…