myjesus

napok óta az jár a fejemben, hogy már csak néhány hét, és beteljesül egy nagy álmom: eljutunk a szentföldre. a pénzt befizettük, utitársainkkal találkozunk, így már csak a ráhangolódás van hátra. ezt utikönyvek olvasásával és egy konferencián való részvétellel próbáltam elérni.

a konferencia őrbottyában volt, az ellel ministries szervezésében. anyóskámat is elcsábítottam a svájci előadó tanítására, mely arról szólt, hogy izrael ma is isten népe, szövetségese, hogy hogyan teljesülnek be a próféciák, melyek erre a népre vonatkoznak, hogy a keresztények milyen kegyetlen bánásmódban részesítették a zsidókat, és, hogy ebből meg kell térni.

ezt sajátítottam el a néhány órás előadás során:

-isten megtartja ígéretét, soha nem hagyja el népét, és azt, akivel szövetséget kötött. (1mózes 3:21 isten annak ellenére, hogy az első emberpár megszegte vele kötött szövetségét, ő haragvás helyett bőrruhát készített nekik gondoskodása jeléül)

-isten (kegyelemből, és nem az ő érdemeik alapján) kiválaszott népének gyarapodást ígért, és azt, hogy soha el nem tűnnek a népek közül (1mózes 12:2-3 „nagy nemzetté tészlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszesz. és megáldom azokat, a kik téged áldanak, és a ki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.”)

-a földet, amelyet isten nekik szánt, örökre az ő földjükké tette (1mózes 13:15 “mind az egész földet, a melyet látsz, néked adom, és a te magodnak örökre.”)

-már az ószövetségben is olvashatunk arról, hogy ez a nép fogja adni a megváltót, aki nem (csak) a zsidók (politikai) szabadításáért jött el, hanem minden egyes ember (lelki) szabadságáért. (2sámuel 7:12-13 “mikor pedig a te napjaid betelnek, és elaluszol a te atyáiddal, feltámasztom utánad a te magodat, mely ágyékodból származik, és megerősítem az ő királyságát: az fog házat építeni az én nevemnek, és megerősítem az ő királyságának trónját mindörökké.”)

-a keresztények azzal vádolják a zsidókat, helytelenül és alaptalanul, hogy megölték jézust. pedig nem ők tették, hanem a mi bűneink. jézus a “keresztre feszítésnél szokásos” félnapos kínhalál helyett “csak” három órát szenvedett: nem a halál győzte le, hanem önmagától adta oda az életét. így fizikálisan senki nem ölte meg: ő maga adta oda életét értünk. halála pillanatában kettéhasadt a templom kárpitja, amely mögött a szentek szentje volt: az isten maga. a kettéhasadás azt jelentette, hogy jézus megnyitotta az utat az istenhez, nem kell másokat kérnünk ahhoz, hogy eljuthassunk urunkhoz, mi magunk szólhatunk hozzá így: “édes atyám”!

-kriszutus földi élete után a templomot a rómaiak lerombolták, ahogy meg is mondatott a máté 24:2-ben (“bizony mondom néktek: nem marad itt kő kövön, mely le nem romboltatik.”). ezt követte a diaszpóra, a zsidók szétszóratva élésének időszaka. ezt a mintegy kétezer évet ők úgy élték túl, hogy minden korban üldözte őket valaki, mégis, bárhova kerültek, nem olvadtak be, hanem megtartották kultúrájukat, identitásukat. ez egy (szociológiai, deomgráfiai, politikai) csoda.

-a biblia szól arról, hogy isten megint összegyűjti a népét. (jeremiás 16:16 “ímé én sok halász után küldök, ezt mondja az úr, hogy halászszák ki őket; azután pedig elküldök sok vadász után, hogy vadászszák ki őket minden hegyből, minden halomból és a sziklák hasadékaiból is.”) a halászok a cionista mozgalom hirdetői voltak, de mivel mozgalmuk hatástalan maradt (nem költöztek izrael földjére a zsidók), ezért jött a vadász, a náci éra, mely után isten népe maradéka tömegével hazatért.

-a holokauszt hamutengeréből isten népet hoz elő és elviszi őket izraelbe. (ezékiel 37:14 “így szól az úr isten: ímé, én megnyitom a ti sírjaitokat és kihozlak titeket sírjaitokból, én népem! s beviszlek titeket izráel földjére.”)

-izrael államának megalakulása politikailag teljesen reménytelennek, ésszerűtlennek tűnt, mégis, ezerkilencszáznegyvennyolcban, néhány nap leforgása alatt megalakult izrael állama. (ézsaiás 66:8 “ki hallott olyat, mint ez, ki látott hasonló dolgokat? hát egy ország egy nap jön-é világra, és egy nép egyszerre születik-é?”) néhány évtized alatt pedig csodás, virágzó országgá alakult. (ezékiel 36:33-38 “azt cselekszem, hogy lakják a városokat, és a romok megépíttetnek. és az elpusztult földet mívelik, a helyett, hogy pusztán hevert minden átmenő szeme láttára; és ezek mondják: ez a föld, ez az elpusztult, olyanná lett, mint az éden kertje, és a rommá lett s elpusztult s lerontott városokat megerősítve lakják." 

-a keresztények hatalmas bűnt követtek el, hogy elhitették sokakkal azt, hogy a zsidók többé nem isten népe, hanem a keresztények azok (ez a behelyettesítés teológiája). az ige a szelíd olajfa képével ír erről a róma 11: 17, 23, 24-ben “ha pedig némely ágak kitörettek, te pedig vadolajfa létedre beoltattál azok közé, és részese lettél az olajfa gyökerének és zsírjának (…) sőt azok is, ha meg nem maradnak a hitetlenségben, beoltatnak; mert az isten ismét beolthatja őket. mert ha te a természet szerint való vadolajfából kivágattál, és természet ellenére beoltattál a szelid olajfába: mennyivel inkább beoltatnak ezek a természet szerint valók az ő saját olajfájokba.” isten már nem csak a zsidókat tekinti népének, hanem bárkit, akinek hite van őbenne. de akinek hite van, nem lehet kevély, nem nézheti le a másikat. mert kivágattathat. és bármikor bármelyik ember elkötelezheti magát isten mellett, akkor pedig már ő is az istené. így a megfelelő viselkedés a szeretet és az elfogadás, és nem a kevélység. szeretni nehéz. mégis, isten ezt kéri tőlünk.

ámós 9: 14-15 “és hazahozom a fogságból az én népemet, az izráelt, (…) és elplántálom őket az ő földjökbe; és nem szaggattatnak ki többé az ő földjökből”