myjesus

ritka madár a szabad szombat. vagy iskolában vagyok, vagy hazamegyünk a szüleimhez, vagy mostanában bibliodrámáztam. ez a mostani hétvége meglepetésszerűen egy ilyen szabad szombattal kezdődött, rögtön el is mentünk édes drágámmal a bringaexpóra (ld. a baptistabringasok.gportal.hu oldalon, a képek között). vasárnap pedig gyülekezetben voltunk, ahol közösségi vasárnap volt, azaz együtt étkeztünk.

este pedig eljött a várva-várt fagottkoncert, amely számomra nagy kihívást jelentett. győző bácsi, a lelkipásztorunk ugyanis felkért még januárban, hogy ezen a koncerten beszélgessek el a színpadon a világhírű fagottművésszel, lakatos györggyel, hogy az emberek megismerhessék magát a művészt is, ne csak a művészetét. nagy kínok árán pár hete szánt rám egy fél órát, amikor is megbeszéltük, hogy miről fogunk beszélgetni. nem sok mindent mondott, így tartottam tőle, hogy ki fogok fogyni a kérdésekből, és beégek. nem ez történt. a művész hatalmas alázattal muzsikált, minden zeneszám között elmondott valami kis megható történetet.

a koncert végén a színpadon beszélgettünk. huszonpár éve spanyolországban autóbalesetet szenvedett zenekarával. pontosabban egy autós felhajtott a járdára, elütött két zenésztársat, akik meg is haltak, neki meg levágta a lábát a jármű. az a hír járja, hogy úgy ordított ki a mentőből, hogy „a lábamat hozzák utánam!”. évekig kórházban volt, majd mindent újra kellett kezdeni. pár évvel később találkozott a feleségével, aki miatt először elment imaházba. mire esküvőre került a sor, már ő is élete megváltójának vallotta jézus krisztust. jelenleg négy gyermeket nevelnek, és úgy gondolja, a legjobb, ha példásan éli hívő életét, a gyerekei akkor jutnak majd szintén hitre. kérdeztem, tud-e hitéről, jézusról beszélni zenésztársainak. elmondta, hogy ő nem szavakkal, rámenősséggel „térít”, hanem azzal, hogy felmegy a színpadra és szolgál. létrehozott egy zenei fesztivált kalocsán, szülőhelyén, amely egy jótékonysági koncertsorozat, és amelynek bevételéből sok gyermek műtétjét kifizették már. a legérdekesebb története számomra az volt, amikor izráelben járva egy bőröndnyi követ hozott haza. a vámnál elámulva kérdezték, miért visz haza ennyi követ. azt mondta, azért, mert ezek abból a tóból származnak, amelynek vizén az én uram, jézus krisztus járt. az a víz csiszolta ilyen szép simára, amelyet jézus érinthetett. a világot beutazta, játszott már számtalan helyen, de a szentföldi volt a legmeghatározóbb. a legfontosabbnak azonban a családját tartja, a velük töltött időt. és a hitet, amelyet a zenén keresztül kíván átadni (első, felkonferálatlan játéka a „mint szarvas hűs vízforrásra, úgy szomjazik lelkem rád” volt, amely meg is adta a koncert alaphangulatát.)

ma este eszköz voltam isten kezében. tudom, hogy akinek ma ott kellett lennie, ott volt. és akinek hallania kelett jézusról, az hallotta. áldom istent, hogy kérdéseimmel segíthettem egy embernek beszélni élete megváltoztatójáról. és hogy mindebből még én is épülhettem, az egy külön ajándék.

máté 16:26 „mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az õ lelkében kárt vall?”