börtön lehet egy munkahely ("legalább van munkám..."), egy családi állapot ("ááá, jobb nekem egyedül, nincs, aki megcsaljon, ááá, nem kell a gyerek, az túl nagy felelősség"). ismerős? nekem igen. tök jól érzem magam a magam-teremtette vagy mások építette börtönömben. evangelizálás a csövin? vak-gyülekezet? hivatásos anyaság? külföldi misszió? szép, szép, de ááá, ehhez én kevés vagyok, mi lesz, ha nem sikerül? inkább maradok, ahol/ahogy vagyok.
a dolgok azok kezében változnak, fejlődnek, akik leverik a lakatot testi/lelki/szellemi börtönükről, és lépnek. úgy vannak vele, hogy maximum nem sikerül, de elkezdik. aztán a legtöbbször sikerül nekik -hiszen isten a vállalókkal, a merészekkel, a készekkel tud mit kezdeni. te hogy vagy ezzel a kérdéssel?
are you ready?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.