ez voltam én. tanultam sokat, utaztam rengeteget, melóztam itt-ott, de ha megkérdezték, mi az életcélom, nem tudtam egy szóval, mondattal válaszolni. tipikus jókislány, aki a suliban maxra teljesít, megfelelési kényszer jellemzi, de igazából céltalan. törtető szingli, aki jól megvan egyedül, egy percig sem unatkozik, csak hajt. nem tudni, hova, meddig, mire.
aztán felvettek egy brit egyetemre, elmegyek, hogy megszerezzek egy újabb papírt, gondoltam magamban.
kint az első napokban találkoztam egy lánnyal. meghívott a gyülekezetükbe. miért ne, gondoltam magamban, jó nyelvgyakorlás... meglepődtem. optimista, mosolygós, harmonikus emberekkel találkoztam. nem beszélnek ocsmányul, nem sunyik, nem hazugok, megcsalósok, vagy depressziósak. mi lehet a titkuk? jézus, mondták. húha, hogy lehet egy 2000 éve élt személy ekkora hatással rájuk? mesélni kezdtek.
az élet egy nagy társasjáték. isten tervezte. feltételt is szabott: aki a jóra törekszik, azt megjutalmazza. a helyzetet megkönnyítette azzal, hogy elküldte jézust, saját fiát, aki meghalt értünk, a bűneinkért (=mindenkinek van ilyen!) aki jézust elismeri istenfiúnak, annak jó dolga lesz, amíg világ a világ. :)
jános 10:9: "én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik."-mondja jézus.
addig is isten arra kért minket, hogy ne tegyünk neki nem tetsző dolgokat. ezek világosan meg vannak írva a bibliában.
olvasni kezdtem. aszongya, ne káromkodj. ez jogos végülis. ne lopj, ne ölj, ne bálványozz földi dolgokat (pl a társadat, a fengshui szobrocskádat, a pénzt, stb.), ne menj ágyba össze-vissza mindenkivel, pihenj munka után :), tiszteld a szüleidet.
tovább olvastam. aszongya, ne elégedetlenkedj magaddal, mert isten saját akaratából alkotott, ajándékokkal halmozott el (tehetség/szépség/ész/kézügyesség/megértő szív/gyors lábak...), és ha utálod magad, kritizálod a teremtődet. hmm, ez érdekes, gondoltam. mi van még itt? a szavaid erővel bírnak. ha azt mondod magadra: én értéktelen vagyok, nem vagyok jó semmire, akkor előbb-utóbb mindenki ezt fogja gondolni rólad, és úgy is lesz. de isten nem erre készített el. határtalan szeretettel szeret és jóra teremtett, vidámságra, alkotásra, boldogságra.
az angliában töltött kilenc hónap alatt újjászülettem. egy zárkózott, depresszív, maximalista szingli csajból egy barátkozó, optimista, társra vágyó NŐ lettem. életcélom is lett: mosolyogni, hűséges férjre lelni, embereket vígasztalni, nem önsajnálni, élvezni az élet minden csodás pillanatát. a változás szembetűnő: még a fotókon is máshogy mutatok. alig ismertek rám az emberek itthon.
egyszer azt olvastam: nem az szabad, aki minden korlátot felrúgva él, hanem az, aki elismer egy szabályrenszert, és annak próbál megfelelni, mert akkor harmóniába kerül, és energiához jut, felszabadul. jézus számomra a szabadság.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.