"tavaly magyarországon 130 éves mélypontra jutott a házasságban élők száma. ami pedig a házasságkötéseket illeti, csak az első világháború idején volt olyan kevés esküvő, mint 2008-ban, amikor újabb kilenc százalékkal csökkent az anyakönyvvezető elé járulók aránya. a folyamat évtizedes: 1980-ban több mint 80 ezer házasságot kötöttek magyarországon, 1990-ben már csak 66 ezret, 2001-ben 43 ezret, tavaly pedig alig több mint 40 ezret. az ezer házasságkötésre jutó válások száma viszont éppen ellenkezőleg alakult, 1980-ban még 346, 1990-ben 374, 2001-ben 559, tavaly pedig 630 pár köszönt el egymástól hivatalosan is." "az anyagi előnyök és a házasodási vagy válási kedv szorosan összefüggenek. a 70-es években kimutathatóan nőtt a válások száma, mert a párok szerették volna megtartani a második ingatlanjukat is, de ezt házaspárként az akkori szabályok szerint nem tehették meg, külön-külön viszont igen. a kutatásokból egyértelműen kiderült, hogy az élettársi kapcsolatok még a házasságoknál is ingatagabbak, és ezekből a kapcsolatokból kevesebb gyerek születik." "az élettársi kapcsolatok száma megötszöröződött 1970 és 2001 között, ennek megfelelően a megítélés is egyre kedvezőbb. a kilencvenes évek elején a megkérdezettek negyede mondta, hogy nem ítéli el a házasságkötés nélküli együttélést, ma 75 százalékuk gondolja így. ahogy az élettársi kapcsolat megítélése megváltozott, úgy fognak megváltozni a tudatos gyermektelenségről alkotott vélemények is - állítja. ezt ma magyarországon az emberek többsége még elítéli, de a demográfus szerint nyugat-európában egyre elfogadottabb. annak ellenére is, hogy az európai gyermektelenség gazdasági, társadalmi és pszichés következményei beláthatatlanok." |
a népszabadság nemrég megjelent cikkében olvastam ezeket. elgondolkodtató.
egy ismerős (most már házas) pár jut eszembe erről. nagy szükségük lett volna egy önkormányzati lakásra, hogy az esküvő után legyen hol élniük. az irodában azt mondták nekik, rendben van, nincs akadálya, írjanak alá egy olyan papírt, mely szerint együtt élnek, úgymond élettársak. a fiatalok semmiképpen nem akarták ezt megtenni: hisz nem csak, hogy nem éltek együtt, de tisztán vártak a menyegző napjára. azt mondták a döntéshozók, ezt ők tiszteletben tartják, de akkor ugrott a lakás. a biblia igaza és a „mai társadalom” igaza csapott össze csendesen, megint, mint nap mint nap, pillanatról pillanatra. pár nap ima és hittel teli reménykedés után megszólalt a telefon, és közölték velük, nem kell aláírniuk a papírt, esküvő után, házasként beköltözhetnek a lakásba. sokan mondják, hogy a biblia ódivatú, és teljesíthetetlen követelményeket állít. mégis, többször bizonyosodik be, hogy a család- és életpárti, több ezer éves biblia tudja jól: az ember tisztán, igazan, családban, monogám életet folytatva, gyermekeket nevelve, kihívásokkal szembenézve, folytonos küzdésben élhet (testileg-lelkileg) egészséges, megelégítő, hosszú életet.
biblia vagy "modern" élet? majd elválik... :)
zsoltárok 37:5-6 „hagyjad az úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti. felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.”
jób 8:6 „ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.