myjesus

megalakult az angyalföldi lídia imaközösség, vagy ahogy egyik kollégám mondta volt, a „női szellemi karate klub”. :) hetek óta a tegnap estét vártam, hogy végre megbeszélhessük a részleteket julival. elvittem neki a nemzetközi lídia imaközösség szórólapjait, végigböngésztük, végigbeszéltük. vettem egy füzetet is, amelybe a találkozásainkat, és az elmondott imáink témáját, majd pedig az imameghallgatásainkat írjuk bele.

nekiajándékoztam egy lila stólát is (ez a lídiások színe), mert a magyarországi lídia vezető, lonni néni is mindig kendőt visel ima közben, és ez nekem szimpatikus (a bibliában benne van, hogy a nők fedjék be fejüket az imaházban, de ezt ma már sokan sokféleképpen értelmezik, ebbe ne menjünk most bele). a megbeszélés végén a szőnyegen térdelve énekeltünk és imádkoztunk, majd elbúcsúztunk. megbeszéltük, hogy tartjuk a havi egy imaközösséget és az előre egyeztetett napon a böjtöt gyülekezetünkért, megtérésekért, hazánkért, vezetőinkért (ez a lídia imaközösség célja valójában).

mert meg van írva, és én úgy gondolom, engedelmeskednünk is kell:

1 timóteus 2:1-4 „tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások, minden emberekért, királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel. mert az jó és kedves dolog a mi megtartó istenünk előtt,

aki azt akarja, hogy minden ember idvezüljön és az igazság ismeretére eljusson.”