havonta esedékes imaestünkön imatársammal azt a részt vettük a bibliából, amivel isten bátorított pár napja: a lukács nyolcból azt a történetet, amelyben a tizenkét éve nőgyógyászati problémával küzdő nő titokban megérintette jézus ruháját, és rögtön meggyógyult.

új, még mélyebb üzenetet kaptam, kaptunk istentől ennek a történetnek az újraolvasása után. (pedig már az is nagyon megérintett, amikor isten pár napja rádöbbentett, hogy ha minden vagyonomat földi orvosokra költöm is, a gyógyulás tőle érkezik, benne kell bíznom!)

magam előtt látom a történetbeli nőt (aki élhetne ma is: lehetne a boltos, a postás, egy osztálytárs, vagy te magad). milyen fájdalmas és félelmetes lehet több mint egy évtizedig olyan betegségben szenvedni, amely állandó vérzéssel jár. ebből a fajta bajból havi öt nap is sok… az ember lánya visszamondja a programjait, gyengén, erőtlenül, hasznavehetetlenül fekszik a szobája mélyén… évek alatt bizonyára elhagyták barátai is: gyermeket szültek, ellátták a családot, bizniszbe kezdtek, vagy könnyed szabadidős tevékenységet szerveztek. a társasági életből pedig ez a nő egyszer csak végleg elkopott… a magány először fájt neki, aztán már nem is. természetessé vált.

ezért lopakodott titokban jézus után. nem mert elé kerülni – biztos volt az elutasításban, hiszen tizenkét éve csak ezt kapta mindenkitől. mégis: a körülötte élő emberek hozzáállása ellenére megtartotta hitét. a gyógyulásban, önmagában, az orvosokban (hiszen újra és újra elvitte összes pénzét hozzájuk), a jobb élet reményében, istenben – vagy mindezekben egyszerre. jézus pedig erre a kitartó bizalomra, állhatatos hitre nézve ajándékozta meg gyógyulással – ingyen kegyelemből, nem pedig érdemei alapján.

eddig abban a hitben éltem, hogy nem „megfelelő mennyiségű” a hitem ahhoz, hogy gyermekem legyen – de ha egyszer lesz belőle elég, jönni fog a gyerek. ez a történet azonban nem ezt a gondolatmenetet támasztja alá. nem azért lesz gyermekem, mert egy adott pillanatban éppen elég hitem lesz rá. hanem, rendületlenül-szüntelenül kell hinnem, hogy isten megajándékoz egy gyermekkel, és akkor, ha eljön az ő ideje, az a pillanat, amikor az ő hatalmas tervébe beleillik majd az a személy, akit meg fogok szülni – akkor fog megérkezni a baba. új perspektíva.

jézus azt mondta az asszonynak: „a hited megtartott”. ez nem azt jelenti, hogy „végre összegyűjtöttél elég hitet ahhoz, hogy jutalmul megajándékozlak egy gyógyulással” - hanem azt, hogy a nő végig kitartott abbéli hitében, hogy igen, meg fog gyógyulni akkor, amikor eljön az ideje, mert él és cselekszik az, aki ezt elhozhatja az életébe.

lukács 8:48 „a te hited megtartott téged”