egy izgalmas cikket olvastam a gyermekvállalásról. a cikket követő kommentek szintén érdekfeszítőek, harcosak, inspirálóak. az egyik például így szól:

„jómagam nyolcadik gyermekként jöttem a világra egy tizenegy gyermekes családban. így nőttünk fel, isten megtartott minket. a vasárnapi ebéd húsz literes fazékban főtt, soha nem éheztünk. azt kérdezem, mi a szegénység, és mi a gazdagság? szegény-e az a gyermek, aki egy értéktelen vacakból, számára csodálatos játékot gyárt, vagy képzel el, és meg tudja osztani a sok testvérrel? vagy gazdag-e az a gyermek, aki körbe van rakva modern technikával, de szólnia nincs kihez? az a nagy felfedezésem van, hogy isten törvénye a huszonegyedik században is érvényes. azt a programot közölte ádámmal és évával: hogy szaporodjatok és sokasodjatok! úgy vélem, még hatályban van ez a rendelet... soha nem volt problémám abból, hogy nagycsaládba születtem. mindegyik testvéremet szeretem. minden évben összejövünk, legalább egyszer egy családi hálaadó ünnepre. szűk családi körben olyan hetvenen vagyunk (áldott legyen az úr!). ezeken a találkozókon nem arról szoktunk beszélgetni, hogy milyen nehéz a megélhetés, pedig ukrajnában aktuális lehetne ez a téma. hanem örülünk egymásnak, szeretjük egymást. kétségtelen, hogy a nagy családos szülőknek oda kell szánni az életét. nincs anyagi jóllét, nincs karrier. a gyermeknevelés nem egy látványos "szakma". itt éjszakázni kell, néha, itt hallgatni kell, hogy a gyermekek egymás ellen bőgnek, közben sok-sok rendezni való is van... igaza van, kedves krisztina, nem normális az az ember, aki ezt felvállalja. de ha ismerte volna édesanyámat, aki egy-egy családi összejövetelen csak ült a gyermekei között, és nézte azt a sereget, akikkel isten megajándékozta, talán mást gondolna a gyermekáldás felől. a világot nem a nagycsaládosok tették bonyolulttá. gondolom, ezzel egyet érthetünk. hanem sokkal inkább a kényelem szeretete.”

1timóteus 6:10-12 „minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magokat általszegezték sok fájdalommal. de te, óh istennek embere, ezeket kerüld; hanem kövessed az igazságot, az istenfélelmet, a hitet, a szeretetet, a békességes tűrést, a szelídséget. harczold meg a hitnek szép harczát, nyerd el az örök életet, a melyre hívattattál, és szép vallástétellel vallást tettél sok bizonyság előtt.”