nyakunkon a költözés, és a döntéskényszer: hova, merre tovább? egy ki-tudja-milyen készház vásárlása, vagy egy ki-tudja-mennyibe-kerülő ház építése. ez itt a kérdés. nem is fogtam fel igazán, mekkora terhet ró ez az egész terv kis családunkra. családunkra? hiszen nincsenek is gyermekeink, és ki tudja, hogy mikor, hány lesz, vagy lesz-e egyáltalán. így elég nehéz tervezni. hit és racionalitás összefeszülnek, a nyomás nő, a remény csökken. ma ez az igevers ad újra erőt:
ézsaiás 54:11-17 „ímé, ólomporba rakom köveidet, és zafirokra alapítalak. rubinból csinálom falad párkányzatát, és kapuidat gránátkövekből, és egész határodat drágakövekből; és minden fiaid az úr tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége. igazság által leszel erős, ne gondolj a nyomorral, mert nincsen mit félned, és a rettegéssel, mert nem közelg hozzád. (…) egy ellened készült fegyver sem lesz jó szerencsés, és minden nyelvet, mely ellened perbe száll, kárhoztatsz: ez az úr szolgáinak öröksége, és az ő igazságuk, mely tőlem van, így szól az úr.”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kereso75 · http://kereses.blog.hu 2013.01.06. 10:42:58
mammka2 2013.01.06. 14:16:01
Az Igét köszönöm!!!!
sterretje · www.gportal.hu/alekszatim 2013.01.07. 10:24:20
@mammka2: én is ebben hiszek. eddig is minden olyan "hihetetlenül" oldódott meg, betegség, utazás, munkanélküliség, autó feltörés és megtörés... mindenből úgy szabadultunk meg, hogy az a legjobbnál is jobb volt!