myjesus

régebben már írtam a „szívem barátairól”. azokról az emberekről, akikkel lehetetlenség napi kapcsolatot fenntartani (társadalmi, beosztásbeli, földrajzi vagy életkorbeli különbségek miatt), mégis felnézek rájuk, szeretem őket hallgatni, érdekel, mi van velük, és úgy érzem, valami közös van bennünk. egyik kolléganőm is ebbe a csoportba tartozik. tegnap volt szerencsém találkozni vele. vendégeinknek magyarázta el, hogyan lett rendőrségi aktabúvárból egy sérült fiatalokért élő intézményvezető.

kérdezték tőle, hogyan kezdte el szervezni a nappali intézményt. így mesélte el: „amikor már tudtam, hogy olyan fiataloknak szeretnék segíteni, akik már nem járnak iskolába, de fogyatékosságuk miatt nem dolgozhatnak, és csak otthon ülnek tétlenül, kiderítettem, hogy egyáltalán szükség van-e egy ilyen házra. mikor megtudtam, hogy igen, vettem a körzőt, és letettem a városunkra a térképen. rajzoltam egy kört, és ma ezekből a körön belüli városokból gyűjtjük össze autóval nap mint nap a fiataljainkat, akikkel foglalkozunk.”

döbbenetes üzenet. rajzolj egy kört, és akik a körön belül vannak, azokkal törődj, de azokkal teljes szívvel. szerintem isten is valahogy így gondolja: nem arra kér minket, hogy menjünk, és a világ összes nyomorultul élő emberére gyakoroljunk hatást.... de legyen egy körünk, amelyen belül viszont odaadóan segítünk, szolgálunk. van, aki egy családnyi kört rajzol, hiszen ott van a feladata, van, aki egy kerületet rajzol be, mert annyi a dolga, hogy az ott élő nyugdíjasoknak segítsen. van, aki egy afrikai falu köré rajzolja a kört, és olyan is akad, aki egyetlen ember köré: a sérült gyermekéért kell megtennie mindent. egyik sem több vagy kevesebb a másiknál. csak más. a lényeg, hogy mindenkinek meglegyen a köre, hiszen isten nem a kör nagyságát nézi, hanem azt, hogy egyáltalán kezünkbe vettük-e a körzőt, és beléptünk-e szolgáló szívvel abba a körbe, amely nekünk rajzoltatott.

jános 12:26 jézus mondja: „a ki nékem szolgál, engem kövessen; és a hol én vagyok, ott lesz az én szolgám is: és a ki nékem szolgál, megbecsüli azt az atya.”

máté 25: 34-35 „jertek, én atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta. mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem”