KOMOLY KÉRDÉSEK ??
Mikor v olt utoljára , hogy ?
egy lelket Krisztushoz vezettél, egy haragosoddal kibékültél,
igazi áldozatot hoztál, bizonyságot tettél,
valakit megvigasztaltál, valakinek lelki segítséget nyújtottál,
őszinte bűnbánatot tartottál, imád meghallgatásra talált ,
ébredésért imádkoztál, szólt hozzád az Ige , szeretetből szolgáltál,
vállaltad a felelősséget, Isten előtt csendben voltál,
valakitől bocsánatot kértél, nem ítélkeztél, hanem elnéző voltál,
időztél a kereszt alatt , az első szeretet tüzében égtél,
felvetted a keresztet, végig olvastál egy biblia könyvet,
beláttad,hogy nincs igazad,hálát adtál a szenvedésért,
örvendeztél, bár mellőztek, csendes maradtál, amikor megbántottak ??
/mikor volt utoljára ??/

Kész vagy – e ?
elszenvedi fájdalmat ,bánatot , kitartani a próbákban , útra kelni,
otthonmaradni, más helyét betölteni, a legalacsonyabb szolgálatra,
másokat hordozni, félre állni és várni, szólni, hallgatni, lemondani,
őrködni és imádkozni, türelmesen várni,lelkeket menteni,
feszültségeket elhordozni, szelíden figyelmeztetni, engedelmeskedni,
az utolsó helyet elfoglalni, élni Krisztusért, meghalni Krisztusért,
Isten előtt megállni, Jézus vissza jövetelére várni ?
/ Kész vagy – e ?? /

HÁNYFÉLE KERESZTYÉN VAN ?

Sötétkamra keresztyén :
Hitéletét titkon , a sötétben éli meg, hogy ,más ne lássa.
Novemberi keresztyén :
Közelében az embert a hideg rázza, November hónapja ködös.
Nézőközönség keresztyén :
Ott ül a tribünön ,leselkedik, érdeklődik, de nem vesz részt semmiben .
Porcelán keresztyén :
Vigyázattal kell bánni vele, törékeny, érzékeny, sértődékeny..
Kirakat keresztyén :
Szépet mutat, de élettelen, kirakati bábu.
Látszat keresztyén :
Képmutató , azaz egy képet mutat, de a valóság más.
Névleges keresztyén : Csak a neve az.
Tamáskodó keresztyén : csak azt hiszi, amit lát.
Mentsen – Uram ! – keresztyén :
Péter a szenvedésnek még a gondolatától is vissza riadt.
Ágaskodó keresztyén :
Csak egy fontos kérdést ismer, ki nagyobb ?
Persze ő magát tartja a legnagyobbnak
Világító – lámpás keresztyén :. Máté. 5:16.
Hasonlítasz ezek közül valamelyikre ?

Shalom Timi!
A cikkedet olvasva, egy kis mosoly ült ki az arcomon. Eszembe jutott az, amikor mi voltunk ott Pali bácsival. Engem is meglepett, hogy mindenki a saját ügyét tárgyalta ki. Nem figyeltek az imádságra, zenére. Ugyan úgy reagáltam az egészre, mint Te. Egyszóval, annyira felbosszantott, hogy jó hangosan meg is jegyeztem: - Most már tudom, miért mondta Pál: „A ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben”. Nem tudom miért, de egyből tudták, hogy ne oda való vagyok. :D
Mikor vége lett az alkalomnak, én egyből Pali bácsit ostromoltam a kérdésemmel, hogy hogyan lehet ez, mivel a fiúk is arról panaszkodtak, hogy a jelenlévő férfiak is ugyan úgy egymás között beszélgettek.
A válasz egyszerű volt, a tradíció. A zsinagóga jelentése gyülekezeti hely, ott szoktak találkozni, összegyűlni hetente és így érthető, hogy az eltelt hét eseményeit beszélik meg. Ha jól odafigyeltünk volna, észre vehettük volna, hogy volt, amikor lecsendesedtek, akkor imádkoztak. Szóval náluk ez természetes, nem csak imádkozni járnak össze, hanem a társadalmi életet, kapcsolatokat egymás közt ott bonyolítják.
Pusssz! Roni

Vele együtt ….. Mert ha vele együtt meghaltunk, vele együtt fogunk élni is. Ha tűrünk, vele üldöztetés között is béke és öröm tölthet el. Vele együtt …. Akárhol, a szenvedésben, nélkülözésekben, megvetésben, emlőzésben vagy bármibe egyébben.
Vele együtt ,--- inkább,mint nélküle pompában, fényben, múló dicsőségben. Megnyílik az örökkévalóság kapuja és akik itt vele együtt jártak, ott vele együtt uralkodnak majd.
A békesség titka, vele együtt !

A csak vasárnap vallásos emberre rácáfol a hétköznapi élete.
Vasárnap imádkozik, hétfőn máshangon szól , mit vasárnap énekel .
Ha Krisztus nem Ura az életednek, még sötétben jársz.
,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,

Heine utolsó verse
Uram ! a lantom összetörve,
A Krisztus szikla törte össze.
Könyörgök mostan lent a porban,
Földig alázva, meghajoltan,
Félig holtan :
Uram, bocsásd meg,
Mit eddig daloltam,!
.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,
Rohanó ember főbűne ,hogy nem látja a másik ember nyomorúságát,
sőt magát az embert sem látja már.
Nem törődik vele, csak magának él. Már képtelen kapcsolatot találni a másik
emberhez. Nem nyílik fel a másik előtt ,ezért magányos.

.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.

Gondold el a legnagyobbat Isten felől,--és még mindig kicsinek látod őt ,
Mert ő olyan nagy, hogy a legmerészebb elképzelést is felülmúlja.
.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,

IGEN ATYÁM, MERT ÍGY VOLT KEDVES TEN ELŐTTED !!

ha megmutatja bűnömet --- nem akarom igazolni magamat .
ha kedvem ellenére vezet----nem keresem a könnyebb utat.
ha szenvedés gyötör,--------- nem akarok panaszkodni .
ha meggyőz,hogy nincs igazam,--- nem keresem az igazamat.
ha összetör és megaláz ,------nem akarom „ megtartani „ az életemet .
ha rám nehezedik a kereszt ,--- nem teszem le.
ham a szolgálat terhes és hiábavaló ,--- nem csüggedek.
ha mellőznek,--------------------- nem húzódom vissza .
ha rágalmaznak,------------------- nem védem magamat.

HÉT JUTALOM ANNAK , AKI GYŐZ !

1,- annak enni adok az élet fájáról, amely az Isten paradicsomában van: 2:7v,
2,- annak nem árt a második halál,2: 11.v
3,- annak enni adok az elrejtett mannából és adok neki fehér kövecskét és a kövecskén, új, írott nevet, amelyet senki sem ismeri ,csak az, aki kapja .2:17.v,
4,- annak hatalmat adok a pogányokon és vasvesszővel pásztorolja őket, ahogy a cserépedényeket széttörik : amint én is vetem az én Atyámtól .És neki adom a hajnalcsillagot.
2:26 – 28 .v,
5,- Az fehér ruhába öltözik és nevét nem törlöm ki az élet könyvéből és vallást teszek az ő nevéről az én Atyám előtt és az ő angyalai előtt .3:5.v,
6,- Azt oszloppá teszem az én Istenem templomában és többé onnan ki nem jön : és felírom rá az én Istenem nevét és az én Istenem városának , az új Jeruzsálemnek nevét, amely az égből száll alá az én Istenemtől és az én új nevemet .3 :12.v,
7,- annak megadom, hogy királyi székembe üljön velem, amint én is győztem és Atyámmal az ő királyi székében ültem.3:21.v,

A BIBLIÁM ::

Ha fáradt vagyok,--
üdítő nyughelyem :
ha sötét vesz körül ---
szava : égő mécses :
ha éhes vagyok ---
éltető kenyerem :
ha ellen szorongat –
fegyvertáram nekem :
ha beteg vagyok ---
égi patikám :
ha egyedül állók---
barát vár rám benne !
Ha az ember életét a vágyait tekintve nézed , úgy tűnik,mintha nem tudna eleget élni .
Hogyha jó cselekedetit nézed, nem élt eleget,
Hogyha rossz cselekedetit nézed , túl sokat élt .
Az értelem felfoghatja Isten létezését, de a hit látja Őt !
Az ember élete csak annyit ér, amennyi mennyei fényt felfogott és magába fogadott.
Sok szívben éhen hal a szeretet , hogyha a hiúságot nem legyezgetik.
Aki imádkozik, az nem magát akarja hallani.
Aki imádkozik, elcsendesedik és vár, míg Isten szavát nem hallja meg !
Azok nevezhetők „ szent „ embereknek, akiknek élete által mások könnyebben tudnak Istenben hinni !

MIT MODN A BIBLIA ? IV .
Sínai :- A GOLGOTA
Ott egy hatalmas próféta, itt Isten báránya
Ott kőbe vésett betű, itt éltető szellem
Ott halál és kárhoztatás , itt élet és megigazulás
Ott a pusztai vándorút rövid pihenője . itt az örök otthon nyugalma
és békessége .

Rick és Nick
A hideg, szegényes kunyhóban kuporgott Nick. Reszketett a hidegtõl. Várakozva nézett az ajtó felé, ami tulajdonképpen már nem is ajtó volt, hanem csak egy-két deszka. Ezek a fadarabok legalább egy kicsit védték a széltõl és a kóbor kutyáktól. A szél süvítésén kívül teljes csend volt, hallani csak gyomra korgását lehetett idõnként. Nick már azt sem tudta, mióta vár. Öt perce, vagy egy órája? Végre mozgást hallott odakint és felugrott:
„Te vagy, Rick?” Aztán meghallotta bátyja hangját. „Igen, én vagyok, nyisd ki gyorsan!”
Rick már nagy, nyolc éves. Boldogan vett elõ nadrágzsebébõl egy darab kenyeret, majd ünnepélyesen megszólalt: „Ma ünnepelünk! Nézd, mit hoztam.!” Ezzel a másik zsebébõl elõkerült egy darab kolbász. Rögtön elkezdtek enni és boldogok voltak, hogy ilyen sok ma az étel. Valóban igazi ünnep. Tele szájjal kérdezte a kis ötéves: „Honnan szerezted ezt a sokat?”
„Nem mindegy!? Az a fõ, hogy jól lakjunk! Ugye?”
Nick észre sem vette, hogy Rick hangja megremegett és idegesen tömött egy darab kenyeret a szájába.
Hamarosan mindketten vidámak lettek. Jó érzés volt a tele pocak. Mivel lassan besötétedett, lekuporodtak aludni. Villany nem volt a „házban”. Élvezettel burkolóztak a piszkos takarókba és hamarosan elaludtak. Nyugtalan volt az éjszaka. Rick sokat forgolódott, idõnként felébredt és ijedten hallgatózott. Az öreg viskó szinte remegett a szélben. Minden recsegett és ropogott. „Én már nagy vagyok, vigyáznom kell az öcsémre....csak legalább már kivilágosodna....” A kis Nick hozzábújt álmában. Testvére közelsége jól esett Ricknek, így újra el tudott aludni.
A nap már magasan állt, mire felébredt a két kisfiú. Nick teljes bizalommal volt bátyja felé, és ilyen ragyogó napsütésben Rick is újra bátornak érezte magát.
„Gyere Nick, ma együtt megyünk koldulni. Talán összeszedünk annyit, hogy újra jól lakjunk.”
Reggeli nem volt – mint már elég sokszor – a tegnapi vacsorából egy morzsa sem maradt.
Ebben a városrészben sok szegény élt. Itt nem sokat lehetett koldulni. A két fiúnak messzebbre kellett gyalogolni, ahol a gazdagok laktak. Ma a városközpontba indultak szerencsét próbálni. Az áruházak között sokan jártak az utcán, de az emberek siettek, legtöbben észre sem vették a fiúkat. Kevés pénzzel a kezükben indultak a pékhez, egy kis kenyeret vásárolni.
„Nem számít, Rick” - próbálta a kicsi vigasztalni bátyját. „tegnap sokat ettünk, és biztos holnap is olyan sok lesz!!!” karjait a levegőbe lendítette, hogy megmutassa, milyen sokra gondolt.
Fáradtan bandukoltak hazafelé. Előttük egy fiatal nő ment az utcán, akinek néhány alma kandikált ki a táskájából. Egész jól lehetett látni. Hirtelen megpróbált Rick kilopni egy almát a táskából. A nő észrevette és ugyanolyan hirtelen megfordult. Rick pánikba esett: „biztos rendőrt fog hívni” – és máris el akart rohanni, kisöccsét kézen fogva, de nem jutott messzire. Alig két lépés után a felnőtt nő erősen markolta a karját. „Na, te kisfiú, de nagyon éhes lehetsz!” Rick sírós hangon kérdezte: „Most rendőrt fog hívni?” A kis Nick meg sem szólalt, csak zokogott. Az idegen nő viszont szokatlanul kedvesen beszélt: „Neked adom ezt az almát, és még egyet hozzá, a testvérednek.” A két kisgyereknek nyitva maradt a szája a csodálkozástól. Ilyet még nem értek meg soha. „Hogy lehet egy felnőtt ember ilyen kedves hozzánk? Az nem is létezik!” Mintha féltek volna, hogy visszaveszik tőlük az almát, gyorsan a nadrágzsebükbe süllyesztették, és elrohantak. Csak otthon, a viskónál jutottak újra lélegzethez. A korhadt deszkák mögött, amikor biztonságban érezték magukat, felfalták az almákat.
„Te, Rick, úgy szeretném ezt a nénit viszontlátni.”
„Én is, de semmit sem tudunk róla.” Rick elszomorodott. Újra fellángolt benne a vágyakozás édesanyja után. Már egy örökkévalóság telt el azóta, mióta meghalt, apjáról pedig semmit sem tudott. De erős akart lenni. Kistestvérének szüksége volt rá.
„Ez a néni úgy emlékeztet anyukára. Ugye, teljesen úgy néz ki?” – kérdezte halkan a kicsi.
Másnap ugyanazon az útvonalon mentek koldulni, és remélték, hogy újra találkoznak a kedves nénivel, de hiába. Napokig reménykedtek, és mindig újra csalódtak. Egyik nap kevés pénzzel a zsebükben, fáradtan, éhesen baktattak hazafelé és már nem is számítottak semmiféle segítségre. Ekkor megláttak valakit, aki közeledett feléjük. Mindketten sejtették: ö az. Ahogy viszont közelebb ért, hirtelen megszólalt Rick: „Biztos meg sem ismer, és ha mégis, mit akarunk tőle egyáltalán?! Gyere, inkább tűnjünk el!” De késő: már ideért. Mind a két gyereknek adott egy almát. Rick örült neki, de mégis kényelmetlenül érezte magát.
„Hol laktok?” kérdezte a kedves hang. Rick nem akarta megmondani. „Elárulni a rejtekhelyét? Nem! Azt mégsem lehet!” Legszívesebben újra elszaladt volna, de már nem bírt. Nick elkezdett csevegni, és bizalommal megfogta a néni kezét. Ö pedig elindult a gyerekekkel a rejtekhely felé. Útközben azt kérdezte Ricktöl:
„Tudsz olvasni?”
Rick elvörösödött, szégyenlősen válaszolt:
„Csak egy kicsit.”
Közben megérkeztek a fiúk „házához”, ahol folytatódott a beszélgetés:
„Nem számít. Majd még megtanultok mindketten írni és olvasni. Ma viszont már mutatok egy képet.” Egy nagy szív volt látható egy darab papíron, és a szívben egy kereszt.
„Ez egy rejtvény. Gondolkozzatok rajta, hogy vajon mit jelent. Holnap újra eljövök. Ha addig nem tudjátok megoldani a rejtvényt, elmagyarázom.”
Másnap el is jött, ahogy megígérte, és beszélt Isten nagy szeretetéről, és arról is, hogy Jézus elvállalt helyettünk minden büntetést. Rick boldog volt, mikor ezt hallotta: van valaki, aki megérti öt, és még a tartozását is kifizeti. Eszébe jutott az a sok lopott étel, ami miatt éjszakánként annyira félt. Ez minden elmúlt!!! De jó!!!
„Ne menj el többé!” könyörgött a kis Nick – és ekkor mintha álmodtak volna, a legszebb választ kapták:
„Itt maradok nálatok. Veletek akarok lakni.”
Rick és Nick tudta egyszerre: most végre itthon vagyunk. Nincs többé félelem, nincs éhség, nincs piszok és szemét! Minden jó lesz.
Törött cserép
Kínában egy vízhordozónak volt 2 nagy cserépedénye. Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt? s mindig egy teljes adag vizet szállított. A pataktól a házig tartó hosszú séta végén a megrepedt edény már csak félig volt vízzel. Két teljes évig volt ez így, nap mint nap, a vízhordozó már csak másfél edény vizet szállított vissza a házba. Természetesen a hibátlan edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletesen látta el a feladatát. De a szegény törött cserép szerfölött szégyellte a tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak félannyit tudott teljesíteni. A két év keserűség után, egyik nap megszólította a vízhordozót a pataknál.
- Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé.
A vízhordó így válaszolt a cserépnek:
- Észrevetted, hogy az ösvényen a virágok csak a te oldaladon teremnek, s nem a másik cserép oldalán? Ez azért van így, mert én mindig tudtam a hibádról, és virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedem ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat.
Tanulság: Mindannyiunknak megvan a saját különleges hibája. Mi mindannyian törött cserépedények vagyunk. De ezek a törések és hibák, amik mindannyiunkban megvannak teszik az életünket olyan nagyon érdekessé és értékessé. Csak el kell fogadnunk mindenkit olyannak, amilyen, s a jót meglátni másokban.
A legjobbakat kívánom az összes törött cserép barátomnak!
Minden jót!
Boldog ember

Boldog ember az, ki bűnt nem ismer,
Kinek vétke már elfedeztetett.
Néki az Úr bűnt már nem tulajdonít,
Lelkében csalárdság nincsen.

Míg elhallgattam megavultak csontjaim,
Napestig jajgattam, könnyeztem.
Éjjel, nappal éreztem kezeidet
Szívemre, lelkemre nehezedett.

Vétkemet bevallottam,
Bűnöm nem takargattam,
S Te elvetted rólam a bűneim terhét,
Szabad, tiszta szívet adtál nekem.

Vétkemet bevallottam,
Bűnöm nem takargattam,
Boldog ember az, kinek szíve bűntelen,
Lelkében csalárdság nincsen.

Kérjetek és adatik … ( 3 )
Jakab .4:3…” Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt !...”
Vannak ,akik csak akkor imádkoznak, ha szükségben vannak. Amíg valamit a saját erejükkel el tudnak érni, nem látják értelmét az imádságnak. Amikor látják, hogy néhány vallásos ember boldogul a világban, az imádságot ők is megpróbálják. Mi lesz kérésük eredménye
„ Kéritek és nem kapjátok „!
Mi az oka annak, hogy az - az ember , aki saját vágyainak a rabszolgája, nem kapja meg azt,, amit kér ? Azért nem, mert imádsága csupa formaság és hite nincs benne az imádságban.
Ismétli a vallásos formulákat, mert az ismétlés könnyebb. De azért sem kapja meg, amit kér, mert azt a maga vágyaira akarja költeni. Így imádságának a középpontjában önmaga áll.
Ha valaki így imádkozik, Istent a maga szolgájává akarja tenni, akivel kiszolgáltatja vágyait.
Az ilyen imádság istennek csak. szomorúságára van , nem örömére főleg nem dicsőítésére.
Isten haragjának a felkeltése az imádkozó ellen. Az ilyen imádkozó nem lesz jobb az imádság végén, mint amilyen annak kezdetén volt És mi lesz az imádkozás eredménye : „ Kéritek , és nem kapjátok meg „!. Az is megtörténhet, hogy Isten a hívő ember imáságát nem hallgatja meg. De ennek egészen más oka van, mint a testi ember kérésének elutasításában.
Az elsővel nevelni akar, a másodikkal büntetni.
Reménységünk lehet , hogy ha imádságaink őszinte szívből jövök, nem hiábavalóságokat kérünk, / a test érdekében, világi dolgok kielégítésére,/ akkor, nem csak meghallgatást nyerünk, de kedves is lesz Urunk,Istenünknek.
Erre segítsen meg minden imádkozó keresztyént ,a Mindenható Istenünk.

III. Az élő víz forrása és növekedése után, lássuk annak hatását is.
Rendkívül érdekes, szinte hihetetlen dolgokat mond el a próféta erről a vízről: "És amikor visszatértem, ímé a folyó partján igen sok fa volt mindkét felől. És mondá nékem: ez a víz a keleti tájékra folyt ki és a lapályra megy alá, és a tengerbe szalad, és meggyógyul a víz. Minden élő állat, mely nyüzsög, ahova ez a folyam bemegy, élni fog... és meggyógyulnak; és él minden... benne a halak, mint a nagy tenger halai." "A két partján mindenféle ennivaló gyümölcs fája növekedik. Leveleik nem hervadnak el és gyümölcseik el nem fogynak; havonta új meg új gyümölcsöt teremnek, mert vizük onnét a szenthelyből folyt ki; és gyümölcseik eledelre, leveleik orvosságra valók." (Ez 47,9-12)

Szó szerint a Holt-tenger vizének "meggyógyulásáról" van szó: arról a tengerről, melynek vize olyan sós, hogy az ember teste sem merül alá... Ez a tenger, melyben nincs élet, az élet folyója miatt nyüzsögni fog a halak sokaságától. "Élni fog minden, valahova ez a folyó bemegy." Abban az országban ahol a harmat és egy-egy oázis rendkívüli értékkel bír, most egy olyan folyót kap, amely megváltoztatja a tájat: a sivár, kihalt, élettelen puszta és tenger, egyszerre élő, friss, gyógyító földdé válik a szenthelyből eredő forrás révén. Ha Isten keresztülvezet egy folyamot a sivatagon, az kizöldül. (Példa reá Egyiptom, a Szaharában.) Más szóval ha elhelyez egy hívő embert a hitetlenek között - a prófétai látomását alkalmazva - hívőkké lesznek mások is, áldássá válik élettelen puszta és tenger, egyszerre élő, friss, gyógyító földdé válik a szenthelyből eredő forrás révén. Ha Isten keresztülvezet egy folyamot a sivatagon, az kizöldül. (Példa reá Egyiptom, a Szaharában.) Más szóval ha elhelyez egy hívő embert a hitetlenek között - a prófétai látomását alkalmazva - hívőkké lesznek mások is, áldássá válik környezte számára.

Áldás árad ott, ahol megjelenik egy hívő
ember. Annak jelenléte, beszéde, indulata, viselkedése az emberek felé megváltoztatja a helyzetet. Más lesz a légkör körülötte. Mintha tűz áradna belőle, élet, Isten lelkének ereje! "Élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből..."
Miért vagyunk sokszor olyan hidegek, szárazak, megfáradtak? Hiszen van forrás, amiből meríthetünk! Láttam embereket, akik ha megjelentek, ott mindjárt viszály, megnemértés, pártoskodás született, a problémák összekuszálódtak, megkötözöttség vett erőt a többieken is. Nem áldás áradt belőlük, hanem átok. Nem élet, hanem halál! De ne legyünk mi ilyenek. Hiszünk-e igazán Jézus Krisztusban? "Akik hisznek énbennem, élő
víznek folyamai ömlenek annak belsejéből." Vettetek-e Szent Lelket, amikor hívőkké lettetek? Más ember lettél? Ha igen, ezt meg fogják látni, érezni a körülötted élő emberek. "Tégy Uram engem áldássá!" - legyen ez most mindannyiunk kívánsága.

Az összetört hegedű
Egy hegedűművész hangversenyt adott. A terem zsúfolásig megtelt. A művész felvette hegedűjét és olyan remekül játszott, hogy az egészen elragadta a hallgatóságot. Egyszerre csak mindenki nagy meglepetésére földhözvágta és darabokra törte a hangszert. Ez egy olcsó értéktelen hangszer volt, - mondta a művész. Azt szerettem volna önöknek bemutatni, hogy nem annyira a hangszer a fontos, hanem az aki a hangszeren játszik.
Egyszerre
Egy asszony hűségesen járt az Istentiszteleti alkalmakra. Férje majdnem minden este részegen jött haza, s feleségét durva szavakkal, néha tettlegesen is bántalmazta. A feleség egyre jobban megértette Isten szavát. Úgy szerette volna magát teljesen átadni Istennek, de férjére és otthonára gondolva, még habozott. A gyülekezet tagjai szeretettel erősítették, hogy ne halogassa, ragadja meg a kegyelmet, míg végre így kiáltott:"Történjék bármi, én szabad akarok lenni, kegyelmet akarok nyerni!" S az Úr kezébe tette életét. Egy órával később otthon várta férjét. Amint az belép, az asszony csodálkozva látja, férje kedvesen szelíden mosolyog. Közelebb jön hozzá, megfogja kezét s közli vele, hogy mától kezdve keresztyén életet akar élni. A férj is ott volt az Evangélizáción, de a tömegben nem látták egymást s csak otthon tudták meg, hogy mindketten kegyelmet nyertek.
Most vagy soha
Egy fiatal azt álmodta, hogy egy keskeny folyó partján haladt. A folyó túlsó oldalán gyönyörű vidéket és fényes alakokat látott, akik integettek neki, hogy menjen át. De a fiatal a folyó innenső oldalát is szépnek találta és elhatározta, hogy egy darabig még itt marad, szétnéz és élvezi az életet. "Majd átugrom én még később is ezen a kis patakon" - gondolta magában és tovább ment. De nemsokára látta, hogy a folyó egyre szélesebb lesz. Már - már aggódni kezdett miatta, de ismét megnyugtatta magát, hogy majd lel olyan helyet, ahol szűkebb lesz a folyó medre s ismét folytatta útját. A folyó pedig mindig szélesebb és szélesebb lett, s mindig nagyobb lett a távolság közte és a szép ország között. Ekkor nagy, erős hangon azt kiáltotta valaki:"Ugorj át azonnal." Ekkor felébredt s megértette, hogy most vagy soha. Ha most meg nem tér, elveszett. Ennek a megértése nyomán azonnal átadta életét Jézus Krisztusnak.

É N E K
E bűnös világra, sírva jöttem én, mezítelen voltam, nincstelen szegény.
Atyám már akkor is, törődött velem, jó szülőkre bízta, harmat-életem.

Kis családi fészek, volt az otthonom, abban telt el gyermek és ifjú korom.
Vergődtem a bűnben, Jézus rám talált, Ő, aki legyőzött ördögöt s halált!

Fölemelt a porból, mert szánt engemet, értem a bűnösért, mennyit szenvedett.
Golgota keresztjén, vérrel áldozott, hogy én igaz legyek, Ő lett átkozott!

Csak így menthette meg, árva lelkemet, kaphassak a mennyben, örök lakhelyet.
Dicsőség Jézusnak, a mit tett velem, hiszen csodákból áll, egész életem!
Halleluja !!

ZSOLTÁR

Égi Atyám, most, hogy fekete felleg
borult az igaz útra s tébolyogva
járok, s alattam süpped a morotva,
e siralmak völgyén, ím esdekellek:

igazgasd lépteim, s te szent kegyelmed
lámpását gyújtsd fel bennem, hogy lobogva
égjen, s az ösvényt újra megmutassa,
melyet bolyongó lelkem elfelejtett.

S mielőtt behavazná a sivár tél
e fürtöket, s napom gyarló világát
a végleges sötétség el nem oltja:

add, hogy lábaim utad megtalálják,
s öltözködvén kéklő mennyei tollba,
Uram, legeltess, Uram, adj te kvártélyt!

(Jékely Zoltán fordítása)

Szerző: Jean-Antoine de Baif

Jean-Antoine de Baif (francia, 1532-1589):
ZSOLTÁR

A hegyek csúcsán kutató szememmel
föltekintettek: van-e még segítség?
Óh, segítséget csak az Úr, az ég s föld
Istene küldhet.

Ő ügyel rá, hogy soha lábad itten
meg ne csusszanjon. Soha ő nem alszik.
Ő ügyel rád és soha, míg a föld él,
nem fog aludni.

Éberen virraszt a vak éjszakában,
őrzi Izraelt. A nagy Isten, Ő nyújt
pajzsot és árnyat te föléd is; egyre
jobbodon áll ő.

Dél-verő izzó ragyogása, kétes
fénye a holdnak neked ím nem árthat;
mind a veszélytől Uram ím megőriz:
lelkedet óvja.

Amidőn bentről kifelé felindulsz,
amidőn kintről befelé törekszel:
véd ezentúl és megelőz akárhol
mindig az Isten.

(Illyés Gyula fordítása)

A 4 LEGFONTOSABB IGAZSÁG, AMIT TUDNOD KELL!

1. Isten szeret téged, és csodálatos terve van az életeddel!
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” /János 3,16/

2. Az ember bűnössé lett, mert elfordult Istentől, és nem hallgatott rá.
Ezért elszakadt Tőle, és nem tapasztalta meg szeretetét, és életére vonatkozó tervét.
„Mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének.” /Róma 3,23/

3. Jézus Krisztus, Isten egyetlen megoldása az ember bűnére.
Általa megismerheted és megtapasztalhatod Isten szeretetét, és életedre vonatkozó tervét.
„Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk.” /Róma 5,8/

4. Bűnbánatot kell tartanunk, és személyesen el kell fogadnunk Jézus Krisztust
életünk Urának.
Csak így ismerhetjük meg Isten szeretetét, és életünkre vonatkozó tervét.
„Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az Ő nevében.” /János 1,12/

Már most megismerheted Istent, ha hittel így imádkozol:

„Úr Jézus, szükségem van Rád!
Köszönöm, hogy meghaltál értem a kereszten!
Kinyitom az életem ajtaját, és elfogadlak Téged, mint Megváltómat és Uramat.
Kérlek, bocsásd meg minden bűnöm, és foglald el életem trónját!
Köszönöm, hogy örök életet adsz nekem!
Kérlek, formálj olyanná, amilyenné akarod, hogy legyek!
Ámen!

A világ
Moodyhoz, a híres evangélistához beállított egyszer egy ember ezzel a kérdéssel: "Mivel én megtértem, ugye most szakítanom kell a világgal?" Moody így válaszolt: "Nem kell szakítania, hanem tegyen vallomást Jézusról mindenütt és akkor majd a világ fog igen gyorsan szakítani önnel".Ha tehát szeretnénk,hogy mind jobban távol kerüljünk „E”világtól, tegyünk bátran mindenkor,mindenüt bizonyságot Jézusról !
Napfény a szívben
Egy fiatal leány nagyon elégedetlen volt otthonával. Mindig körülményeire panaszkodott és emiatt állandóan bosszús és rosszkedvű volt. Egy napon találkozott barátnőjével, aki csodálkozva látta, hogy folyton rosszkedvű barátnője vidám, derűs arccal integet feléje. Mikor közelébe ért, megkérdezte tőle:"Talán megváltoztak nálatok a körülmények, hogy ilyen vidám vagy?" "Nem - válaszolta a leány, - én változtam meg".
Amint vagyok
Az 1800 - as évek első felében, egy kis városban táncmulatság volt készülőben. Egy fiatal leány, Elliot Sarolta, boldogan ment szabónőjéhez, hogy megrendelje báli ruháját. Útközben találkozott lelkipásztorával, aki megkérdezte tőle, hogy hová megy, s igen komolyan figyelmeztette a fiatal leányt, hogy ne menjen el a táncmulatságra. De a leány hallani sem akart erről, sőt sértődötten azt felelte, hogy törődjön a tiszteletes úr a maga dolgával. A bálban táncolt egész reggelig, az udvarlók körülrajongták., mégsem tudott igazán örülni. Mindig eszébe jutott lelkipásztora intése. Három napig gyötörte a lelkiismeretét. Végül nem bírta tovább, terhével a lelkipásztorához menekült és azt mondta: "Három nap óta én vagyok a legboldogtalanabb leány a világon. Mit tegyek, hogy Isten gyermeke lehessek?" - "Add át magad gyermekem, úgy amint vagy, Isten Bárányának". - Úgy amint vagyok? - kérdezte ijedten a leány, - hát tudja azt a tiszteletes úr, hogy én vagyok a világ legnagyobb bűnöse;" - "Éppen ezt kell hinned - felelte a lelkész. - Jöjj csak úgy amint vagy". A fiatal leány követte a tanácsot, nyomorúságában segítségül hívta az Urat, s az Úr csodálatos békességgel töltötte meg a szívét. Asztalhoz ült és még aznap megírta ezt az éneket:
"Amint vagyok sok bűn alatt, De mert hallom hívó szavad,
S mert értem áldozád Magad, Bárány Jézus jövök."

Gondolatok a bűnről
- A bűn az Isten akaratával való ellenkezésből ered, vagyis az isteni törvénynek gondolatban, kívánságban, szóban vagy tettben való megszegése.
- A bűn magához szorítja a bukott ember természetét, ahogy az óriáskígyó átfonja áldozatát.
- Ha a bűnt kituszkoljuk a főkapun, betolakodik a hátsó ajtón, vagy bemászik az ablakon, vagy leereszkedik a kéményen.

- A bűnt el kell törölni a Megváltó vérével, nem pedig betakarni a vallásosság köpenyével. A bűn és köztünk felállítandó fal nem lehet soha túl széles, vagy túl magas.

Évekkel ezelőtt nagy vulkánkitörés következett be Washington államban, a St. Helen hegyen. Már azelőtt is az emberek állandó veszélyben voltak a hegy körül, mert figyelmen kívül hagyták az útlezárásokat. Ezért a vulkánkitöréskor számosan meghaltak és megsebesültek. Még ha a fizikai veszély a küszöbön áll is, az emberek nem engedelmeskednek az előírásoknak. A bűn és az engedetlenség mindig életveszéllyel és pusztulással jár.

A feljegyzés szerint az egyik híres prédikátor templomában volt egy óra, ami hírhedt volt pontatlanságáról. Néha sietett, máskor késett, és nem tudták megjavítani. Végül, amikor már széles körben elterjedt a híre, a prédikátor feliratot tett az órára: "Ne a mutatókat hibáztasd, a baj mélyebben van." Ugyanez érvényes az emberekre is: a baj mélyebben van, mint ami a felszínen látszik.

- Nem, a dolog csak el van halasztva az utolsó ítéletig. Új lakóház külső munkálatait vállalta el egy szakember. A szerződésnek megfelelően igyekezett a legjobban elvégezni a munkát. Sikeresen be is fejezte. Egy másik mester az emeleti fürdőszobában végzett valamilyen munkát. Egy este nyitva felejtette a csapot. A víz megtöltötte a kádat, elárasztotta a helyiséget és áthatolva a falon, tönkretette a ház földszinti külső vakolatának egy jó részét. Senki sem ismerte el a hibát, így a mesternek újra kellett csinálnia a külső munkát. Amikor a munkát befejezte, valaki megjegyezte:
- Ez kellemetlen volt, de ezzel az ügy mégiscsak lezárult.
Erre a megjegyzésre a mester - aki keresztyén volt - így felelt:

Két jó barát egy gyönyörű épület mellett ment el, melyet pompás kert vett körül. "Vajon mennyit érhet ez a villa?" - kérdezte az egyik. - "Nem tudom mennyit, kérnek érte - mondta a másik. - Azt azonban tudom, hogy az első tulajdonosnak mennyibe került". - "Mennyibe?" kérdezte az előbbi. "A lelkébe" - volt a felelet.

A fiú összeveszett édesapjával, és a földre lökte. Ezután hajánál fogva elkezdte húzni ki a szobából. A küszöbnél az apa felkiáltott: "Csak eddig fiam és ne tovább, eddig a küszöbig húztam én is a hajánál fogva az apámat. A bűneink következménye előbb vagy utóbb utolér bennünket.

Egy arab mese beszél egy tevéről, amelyik egy sátorhoz érve, bedugta az orrát s mivel semmi ellenállásra sem talált, első lábával is belépett, s lassan egészen bement. Most már rászólt az arab, hogy ez a sátor két lakónak igen szűk.
"Úgy, - mondta a teve - jó lesz tehát, ha azon igyekszel, hogy elhagyd a sátrat."
Így fészkeli be magát a bűn is szívünkbe, míg egészen úrrá lesz felette.

Minden negatív dolog esetén azt kell mondanunk magunknak, hogy Istennek van mindenre egy pozitív válasza.
Azt mondod: Ez lehetetlen.
Isten válasza: Minden lehetséges. (Lukács 18,27)
Azt mondod: Túl fáradt vagyok.
Isten válasza: Nyugalmat adok neked. (Máté 11,28-30)
Azt mondod: Senki sem szeret igazán
Isten válasza: Én szeretlek. (János 3,16) (János 13,34)
Azt mondod: Nem tudom tovább folytatni.
Isten válasza: Az én kegyelmem elég ehhez. (2 Kor. 12,9) (Zsolt. 91,15)
Isten válasza: Vezetni fogom lépteidet. (Péld. 3,5-6)
Azt mondod: Nem tudom a dolgokat megvalósítani.
Azt mondod: Nem tudom megcsinálni.
Isten válasza: Mindent meg tudsz csinálni. (Fil. 4,13)
Azt mondod: Nem vagyok képes.
Isten válasza: Én képes vagyok. (2 Kor. 9,8)
Azt mondod: Nem éri meg.
Isten válasza: Miattam megéri. (Róma 8,28)
Azt mondod: Nem tudok megbocsátani magamnak.
Isten válasza: Én megbocsátok neked. (1 János 1,9) (Róma 8,1)
Azt mondod: Nem tudom megvalósítani.
Isten válasza: Betöltöm minden szükségedet. (Fil. 4,19)
Azt mondod: Félek.
Isten válasza: Nem a félelem szellemét adtam neked. (2 Tim. 1,7)
Azt mondod: Mindig aggódom és reményvesztett vagyok.
Isten válasza: Vesd minden gondodat RÁM. (1 Péter 5,7)
Azt mondod: Nincs elég hitem.
Isten válasza: Mindenkinek adok hitet a saját mértéke szerint. (Róma 2,3)
Azt mondod: Nem vagyok elég okos.
Isten válasza: Bölcsességet adok neked. (Péld. 2,6) (1 Kor. 1,30)
Azt mondod: Egyedül érzem magam.
Isten válasza: Sosem foglak egyedül hagyni, vagy elhagyni téged. (Zsid. 13,5)