myjesus

a fejér megyei hírlap egyik cikkét olvastam a neten, amely egy haitiről hazánkba érkező nőről szól, aki az ottani árvaházat vezette, és vezetné ma is, ha nem szólt volna közbe a tragédia. „haitin rengeteg az emberrablás, ezért a turizmus sem jelenthet megoldást az anyagi problémákra. nemrégiben egy menyasszonyt ragadtak el a bűnözők, aki, miután fizettek érte, kiszabadult, ám a történtek annyira megviselték, hogy öngyilkos lett. az emberek mohók, kapzsik – ez a fő baj. pedig isten előtt mindenki egyforma. alice barthole az összes pénzét az árvaházra költötte, amióta az létezik. hiszen, ahogy mondja, neki nincs szüksége semmire. – annyit megtanultam az életben, ha másokon segítesz, azzal segítesz legjobban magadon is. fölösleges halmozni a vagyont: a sírba úgyis a pénzed, a ruháid, a házad, a kocsid nélkül mész. isten előtt ugyanolyan meztelen vagy. sokan kérdezik, öregségemre miért nem teszek félre magamnak egy kis pénzt? mi lesz velem a jövőben, ha majd nem tudok dolgozni? a jövő nem az enyém: istené. majd ő gondoskodik rólam.”

róma 8:35,39 "kicsoda szakaszt el minket a krisztus szerelmétől? nyomorúság vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é? sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az istennek szerelmétől, mely vagyon a mi urunk jézus krisztusban.”