a zsidókhoz írt levél tizenegyedik fejezetében olvashatunk a hithősök szenvedéseiről: „megcsúfoltatások és megostoroztatások próbáját állották ki, sőt még bilincseket és börtönt is; megköveztettek, kínpróbát szenvedtek, szétfűrészeltettek, kardra hányattak, juhoknak és kecskéknek bőrében bujdostak, nélkülözve, nyomorgattatva, gyötörtetve, a kikre nem volt méltó e világ, bujdosva pusztákon és hegyeken, meg barlangokban és a földnek hasadékaiban.” ezeket szenvedték el a hitükért az istenre nézők, a megtérésre hívók, az alázatosak.
hithősök azonban ma is vannak. legalábbis én annak tekintem őket. szerintem ugyanis nem csak az a hős, aki a hitéért szenved, kínoztatik (ebben a pillanatban világunkban „tombol a tolerancia”, mindenki azt teszi, amit akar, aligha köveznek meg valakit budapest belvárosában krisztusba vetett hitéért). hithős az is, aki önmagát legyőzi azért, hogy tetsszen istennek, és betartsa az ő rendelkezéseit. hős az a nő, aki harmincegynéhány évesen, hat gyerekkel maradt özvegyen, de megmaradt isten dícsérő szíve, bátorító jelleme, segítőkészsége. hitben jár, annyi nehézség ellenére is. hős az a lány, akinek hevesen dobog a szíve egy hitetlen férfi közelében, de mivel tudja, isten hívőt hívő mellé szánt, ellenáll. eltereli a gondolatait, küzd, és inkább a magányt választja, mint az „adódó alkalmat”, a vele szimpatizáló fiút. hős az a férfi, aki tűri, hogy melegnek, vagy impotensnek tartják, rejtegetett zabigyereket feltételeznek róla, de legalábbis azt, hogy utcanőkkel múlatta az idejét, noha ő csak tisztán vár arra a nőre, akit isten neki szán egy életre. hős az a gyerek, aki keresztet rajzol a húsvéti rajzpályázatra, mert érzi, nem rajzolhat nyuszikát… hős az, aki elmegy egy ezotéria kiállításra, és felírja a standja fölé: „jézus krisztus meggyógyít!”, és várja, hogy elámuldozzanak rajta, lenézzék, kinevessék, vagy egyszerűen csak átnézzenek rajta. hősök, akik nem csalnak, nem bliccelnek, nem törnek föl/be/szét/ki, és mindezt nem (csak) az emberek előtt teszik, hanem isten előtt, alázattal, őszintén.
jeremiás 20:11 „az úr velem van, mint hatalmas hős, azért elesnek az én kergetőim és nem bírnak velem, igen megszégyenülnek.”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.