vasalás közben ezt a dalt hallgattam:
„engedelmeskedem neked, és szolgállak, mert szeretlek. az életem a kezedben van. engedelmeskedem, mert ez a módja annak, hogy szeretetemet bizonyítsam, ha elhagynak az érzések. ha mindent elveszel tőlem, én akkor is engedelmeskedem. engedelmeskedem és szolgállak, mert szeretlek.”
amikor jézus mellett döntöttem, nem a szívemmel határoztam el, hogy követem. hanem az agyammal. eldöntöttem, hogy akkor is ő lesz életem ura, ha már „nem lesz kedvem” az egészhez, ha csalódom, vagy, ha valamit egyszerűen nem tudok belőle felfogni. akkor is követem, ha nem kedvez nekem, ha szomorú vagyok, ha üldöz érte a családom, vagy elfordulnak tőlem a barátaim. az engedelmességgel tudom bizonyítani neki szeretetemet. bár ez sokszor nem könnyű.
zsoltárok 51:10-12 „tiszta szívet teremts bennem, oh isten, és az erõs lelket újítsd meg bennem. ne vess el engem a te orczád elõl, és a te szent lelkedet ne vedd el tõlem. add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és
engedelmesség lelkével támogass engem.”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.