nem mondhatnám, hogy világiként túl sokat gondolkoztam olyan mély kérdéseken, mint a halálbüntetés és "társai". elintéztem annyival, hogy jobb is, ha az elvetemült gyilkosokat megállítjuk azzal, hogy úgy büntetjük őket, ahogy ők is ítélkeztek mások felett: halállal.

aztán megtértem, és megismertem isten nézőpontját. ő azt mondja, ne ölj. ő kijelenti: enyém a bosszúállás. és, hogy bocsássatok meg másoknak, épp úgy, ahogy én megbocsátottam nektek. közben láttam fia gyilkosának megbocsátó anyát, a börtönben megtérő, lelkiismeretével élete végéig harcban álló fogva tartottat, és azt mondtam, isten nem kér lehetetlent.

pénteken megnéztük a „ments meg, uram!” című filmet az angyalföldi baptistákkal. arról szólt, hogy egy egy apáca hogyan látogatott a kivégzéséig egy fiatal párt meggyilkoló, siralomházban lévő embert. a nő rendületlenül isten szeretetét sugározza a gyilkos felé. maga is meg-meginog, imában kéri istent, hogy tegye őt erőssé, hogy ne a gyilkost, hanem az embert lássa benne.

közben nagy erkölcsi igazságok puffognak; ellátogatunk a siralomházba, ahol törvényi szabályozással, teljesen legálisan megy a gyilkosság: itt végzik ki az elítélteket. az egyik alkalmazott (végül is egy hidegvérű gyilkos, hiszen neki a hivatása a méreginjekció beadása) elmeséli az apácának, hogy az ő munkája az elítéltek bal lábának leszíjazása. minden kivégzésnél jelen van, hatékonyan közreműködik emberi életek kioltásában.

az apáca mérhetetlen nagy lelki erőről tesz tanúbizonyságot, és ezzel csal könnyeket a szemünkbe. a végén a fiatal pár szülei maguk is meghajolnak eme erkölcsi nagyság felett, és megrendíti őket az is, hogy a gyilkos utolsó szavaival megbocsátásukért esedezik. isten ezt az apácát használta fel igazsága hirdetésére, és a férfi lelkiismeretének felébresztésére.

mielőtt felháborodó, kioktató, vagy lesajnáló véleményekkel bombáznál, csak annyit mondok, hogy én csupán egy filmélményemről számoltam be. én sem tudom, hogy hogyan kéne csinálni, vagy hogyan nem. nem tudom, én hogyan viselkednék egy ilyen helyzetben. csak azt tudom, isten megmutatta ebben a filmben (mely nem mellesleg igaz történeten alapszik), hogy amit ő kér, azt meg lehet tenni, azért meg lehet dolgozni (testileg és lelkileg). megmutatta, hogy jézust követni nem (csak) annyit tesz, hogy vasárnap felvesszük a szép ruhánkat. jézus tanítványának lenni néha fáj, mert leköpnek, megaláznak, vagy összetörik a szívedet.

máté 7, 1-2 „ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. mert a milyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és a milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek.”