anyukám egyszer azt mondta nekem, ő tizennyolc éves kora óta nem járt templomban, mert megundorodott az egésztől, amikor meglátta, hogy a pap a szomszédasszonyhoz ment "gyóntatni". :) szerinte minden ember egy gennyláda, az a különbség csupán, hogy az egyik a bibliába kapaszkodik, a másik meg nem. :(
amikor megtértem jézushoz, megváltozott az egész életem. (én is átmentem a "bibliába kapaszkodók" népes táborába). nem emberekhez akartam vonzódni, nekik megfelelni, hanem istennek szerettem volna/szeretnék tetszeni. belé lettem szerelmes, és nem érdekel(t), ki mit tesz a földön, vagy mit tanácsol, mert számomra isten az úr. nem azért teszek/nem teszek dolgokat, mert valaki számonkérhet a templomban, hanem azért, mert jézust szeretném követni, legyen az bármilyen nehéz... vágyom rá, hogy tetsszem neki.
nem változtatja meg hitemet az a tény, hogy sokan, akár papok is, bort isznak és vizet prédikálnak. tegyék.
sokan járnak templomba, sokan élnek nagyon vonzó életet, mi mégsem lehetünk benne biztosak, hogy ők istennel lesznek. mert csak isten lát beléjük, ő tudja, milyenek is ők valójában: tiszta szentek vagy képmutató alávalók. a bibliában le van írva: "minden akolban vannak juhaim". ez azt jelenti, minden gyülekezetben, templomban vannak olyanok, akiknek a hite élő, valós. de ebben az is benne van, hogy: nem mindenki igaz hívő, aki eljár a templomba... éppen ezért nem ábrándulhatunk ki istenből csupán azért, mert ismerünk egy papot, aki egy nővel él.
derek prince újabb könyvét olvasom (izrael és az egyház jövője a címe). ezt írja:
"pál apostol a 2 timóteus 2,19-ben így ír: 'ismeri az úr az övéit (az úr tudja, kik az övéi); és: álljon el a hamisságtól mindenki, aki krisztus nevét vallja.' az ily módon definiált egyháznak tehát két fő jellemzője van. az egyik, hogy isten - és csak ő - tudja, hogy kik igazán az övéi. a másik, hogy bárkinek, aki azt állítja, hogy tagja ennek az egyháznak, a gyakorlatban, életvitelének igazságával és szentségével kell ezt demonstrálnia."
fogalmam sincs, én melyik táborban vagyok. isten szuverén, ő dönti el, hova jutunk. úgyhogy én csak teszem a dolgom, és reménykedve várom őt. és hát ja, "kapaszkodom" a jó erős bibliámba...
megtart.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.