a mai istentisztelet után a pásztorunk arra bátorított bennünket, hogy az újévi alkalom után megmaradt igekártyák közül mindenki válasszon, aki akkor nem tudott jelen lenni.
gyorsan előre siettem, azzal a reménnyel a szívemben, hogy isten valami csodás bátorítással vár... és lőn. a következő ige szerepelt a papíron:
ézsaiás 8:18 "ímhol vagyok én és a fiak, kiket adott nekem az úr jelekül és csodákul..."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.