a betegségnek van negatív és pozitív oldala is. a negatívat, gondolom, nem kell ragoznom, le kellett mondanom a lídia imaalkalmat, éjjel nem tudok aludni, nincs étvágyam, és erőm sincs arra, hogy ha legalább itthon vagyok, akkor valami hasznosat tegyek. pozitív viszont, hogy tudok elmélkedni a jövőre esedékes szakdolgozatomon. most kellett ugyanis leadni a témát, és kiválasztani a konzulenst. a témám a látássérültek istenképe lesz: vakokat fogok meginterjúvolni hitükről, hitetlenségükről, hitéletükről, kérdéseikről... hogyan ír a biblia a vakokról, hogyan viszonyuljunk ma hozzájuk, és efféle érdekességek. 

a rámszakadt, lázmentes szabadidőt olvasással töltöm, újra elővettem az "imádság és lelkialkat" című könyvet, amit a vizsgaidőszak miatt tettem félre, és ezt olvastam (jajj, de találó!):

"ezek a testvérek világosan megértették, hogy isten a kegyelem istene, azonban továbbra is "törvény alatt" élnek: egészen pontosan a saját magukkal szemben támasztott teljesíthetetlen követelmények és a beteges tökéletességre törekvés törvénye alatt. életük jelszava így foglalható össze: "mindig lehet még jobban csinálni". önvizsgálatuk során mindig elmarasztaló eredményre jutnak, túlságosan magasra kitűzött céljaikat soha nem érik el. miből fakad ez a gyötrő perfekcionizmus? egy olyan alacsony önértékelésből, amely miatt az ilyen emberek mások elismerését keresik. mivel belső bizonytalanságérzetük teljes egészében mások véleményétől függ, sérti őket a bírálat. saját magukat nem fogadják el, ezért azt hiszik, isten sem fogadja el őket. saját személyiségük elutasítását kivetítik az úrra. nem képesek érezni, hogy isten elfogadta őket, mert ők maguk sem fogadták el önmagukat. maguk sem veszik észre, hogy így figyelmen kívül hagyják a kegyelmet, és azon erőlködnek, hogy elérhetetlen tökéletességre szert téve elnyerjék isten jótetszését. a titok nyitja, hogy isten kegyelmét nem csak a megváltásban, hanem a hétköznapi életben is meg kell tapasztalnunk. az a kegyelem tart meg minket mindennap isten előtt, amely egy napon megmentett. szabadítson fel bennünket ez a tény a beteges önvizsgálat zsarnoksága alól!"  

ámen. :) na, ez az előnye az ágyban, párnák közt töltött napoknak. ;)

ma ez is vígasztal:

2 mózes 15:26 "én vagyok az úr, a te gyógyítód."