közel negyven napja hús, és négy napja mindenféle étel elfogyasztása nélkül zajlik életem leghosszabb, és legelszántabb böjtje. sokan akartak lebeszélni, mondván, isten nem kért böjöt senkitől, és istentől nem lehet kikényszeríteni dolgokat, satöbbi. én azonban azt gondolom, isten szereti, ha hozzá fordulunk, viszonozzuk szeretetét, és megmutatjuk, hogy fontos nekünk az, amit imában és böjttel kérünk. ezért, és az ünnep közeledtével is fontosnak tartottam a böjt megtartását.

az ünnepet nem csak lelkileg, de testileg is várom, már meg is van a recept, melyet a bibliai szakácskönyvből vettem, és melyet pár nap múlva meg is kívánok valósítani.

„húsvéti bárány

hozzávalók: egy egész kizsigrelt, lenyúzott bárány, fél liter olaj, fűszerfélék (kakukkfű, majoránna, rozmaring, menta, bazsalikom), só

elkészítése: kenjük be a bárányt olajjal, sózzuk meg, belül bőségesen dörzsöljük be a fűszerekkel, húzzuk rá egy nagyobb nyársra, és faszénparázson forgatva süssük meg. fogyasszunk hozzá frissen sült lángost, endíviasalátát és más, frissen szedett fűszernövényt: tárkonyt, újhagymát, retket, kaprot, mentát. persze, akinek sok az egész bárány, az vegyen egy kiadós darabot belőle, például combot, és süsse meg a sütőben, grillen vagy cseréptálban, így is finom.

mi áll erről a bibliában? a húsvéti bárány nem csupán egytálétel, hanem egy vallási ünnep egyik fő tényezője is. a húsvétot, azaz a pészachot az izráeliták ünnepelték és ünneplik annak emlékére, hogy kivonultak egyiptomból. a keresztények húsvétkor jézus feltámadását ünneplik. mind a zsidó pészach, mind a keresztény húsvét a megszabadító isten ünnepe: isten megszabadította a zsidókat az egyiptomi rabságból, jézus pedig az emberiséget váltotta meg a bűn rabságából. ő maga a húsvéti bárány, aki az emberiségért halt kereszthalált.”

1korinthus 5:7 „a mi húsvéti bárányunk, a krisztus, megáldoztatott érettünk.”