myjesus

két évvel a babaprojekt elindítása, és napra pontosan egy évvel az endometriózis műtétem után, még mindig gyermektelenül, újra egy váróteremben ültem. egy újabb meddőségi klinikán. hárompontos inzulinrezisztencia vizsgálatra vártam. ez az a procedúra, amikor az ember lányát reggel hatkor, hétkor, és nyolckor is megszúrják, és az első szúrás után megitatnak vele egy pohár cukrot. az eredmény kimutatja, milyen magas a vérben a cukor, illetve az inzulin, amely a cukor sejtekbe építéséért felelős. mindez azért fontos, mert a baba nem tud megfoganni, ha az anyának magasak az értékei. sőt, a terhességi cukor veszélyes mind a babára, mind a mamára nézve.

délután megküldték az eredményt e-mailen. rettegve böngésztem a netet, nem tudtam kivárni, míg valaki mond valamit… de a számok magukért beszéltek. később meg is érkezett a mindenre fényt derítő telefonhívás: „ez a vizsgálat pozitív lett. inzulinrezisztens vagy. egy terhességhez húsz alá kell csökkenteni az inzulint. neked ez az érték ötven.”

egy napot adtam magamnak arra, hogy az önsajnálat tengerében elmerüljek. isten persze rögtön dobta a mentőövet, és bátorított igével, lelke erejével, és egy csomó jellel: megmutatta, hogy micsoda áldás, hogy rögtön kiderült, mi a baj, és erre is lesz megoldás és szabadulás, mint az egy évvel ezelőtti betegségre.

lassan két hete tartom az ir diétát. és áldássá vált a nyomorúság: sokkal több erőm van, kevésbé vagyok fáradékony. napi hat kilométert sétálok, mondjuk, ezt a hobbyt már tavasz óta űzöm… a tüneteim nem múltak el, hiszen sosem voltak: ez egy alattomos nyavalya, számomra semmi más tünetet nem okozott, „csak” annyit, hogy még mindig nem vagyok anya. lehetne sokkal rosszabb is. de nem az. csoda ez is.

2 mózes 23: 25-26 „és szolgáljátok az urat a ti istenteket, akkor megáldja a te kenyeredet és vizedet; és eltávolítom ti közűletek a nyavalyát. el sem vetél, meddő sem lesz a te földeden semmi; napjaid számát teljessé teszem.”

zsoltárok 113:2,9 „áldott legyen az úr neve mostantól fogva és örökké! a ki beülteti a meddőt a házba, mint magzatoknak anyját, nagy örömre. dicsérjétek az urat!”