édes drágám elég jól vezet. legalábbis ezt mondja magáról, ezen kívül annak idején katonaként magas rangú ember sofőrjeként alkalmazták, tehát biztosan érti a szakmáját. én néha rettegek mellette az autóban, olyan meredek manővereket hajt végre… azt azonban szeretem, hogy mindezt a helyes sebességgel teszi, és, hogy minden papírja mindig rendben van.
ezért voltam teljesen nyugodt, amikor a hétvégén békés megyében rendőrök állítottak meg minket. édes drágám lehúzódott, és kiszállt, hogy megmutassa papírjait a három rendőrnek. nem tudom miért, de az jött fel bennem, hogy imádkoznom kell a helyzetért. de hát miért, kérdeztem magamtól, hiszen mindig be vagyunk csatolva, minden iratunk érvényes, nem léptük át a sebességet… azért csak elkezdtem imádkozni. pár perc múlva nyílt az ajtó, és ezt hallottam: „drágám, kérlek, cseréljünk helyet, és vezess te, mert lejárt a jogosítványom.” miiicsooddaa? - hűltem el, de közben automatikusan tettem, amit a férjem kért. „tudja vezetni, hölgyem?” - kérdezte az egyik egyenruhás kedvesen. „persze, már láttam párszor a kormánykereket.” - mondtam neki, majd beültem az autóba, és elindultam.
mi is történt valójában? a férjem a jogosítványa első oldalán lévő dátum alapján azt hitte, hogy az kétezer-tizenötig érvényes. kiderült, hogy ezt a gyakori hibát sokan elkövetik: pedig nem az első, hanem a hátsó dátumot kell figyelembe venni, mely szerint a férjem jogsija már másfél éve lejárt!
a szóbeli figyelmeztetés és egy „helycserés támadás” után továbbmehettünk. otthon édesapa el sem akarta hinni, hogy „megúsztuk”: ő gyakran esik a rendőrök kezébe: mind gyorshajtásos esetekben, mind lejárt vagy hiányzó papírok miatt. szerinte az lett volna az alap, ha rögtön bevonják az okmányt, vagy legalább százezer forintnyi összeggel rövidítenek meg.
megtudtam, hogy miért kellett imádkoznom... nem, nem abban hiszek, hogy ha istenhez fordulunk, akkor ő elnézi a csalásokat, törvényszegéseket. abban viszont bízom, hogy az úr könyörül rajtunk, ha jóhiszeműen mulasztottunk, vagy tudatlanul cselekedtünk helytelenül.
zsoltárok 34:18 „ha igazak kiáltnak, az úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti őket.”
zsoltárok 51:3 „könyörülj rajtam én istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet!”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.