nekem mostanában az igazi zenei élményt nem az iksz faktor vagy a megasztár tiszavirág-életű sztárjai jelentik, hanem az „ismeretlen” szabó balázs (és csapata), akik egy halhatatlan, múlhatatlan, és életeket megváltoztató „témáról”, jézus krisztusról énekelnek. napról napra képes vagyok „legnagyobb ajándék” című karácsonyi cédéjükről meghallgatni a tizenkettes tracket… kevés dal szólt még ennyire a szívemhez, mint az „öröktől fogva”, amelyet egyik kedvenc zsoltárom, a százharminckilencedik ihletett.
http://www.szabobalazs.hu/media_zene.html
„öröktől ismered szívem vágyát, jól látsz te mindent, mit ember nem lát.
ki sem kell mondjam, tudod, mit kérek, hűséged az, ami engem éltet.
te alkottál meg anyám méhében, csontjaim nem voltak rejtve előtted.
mindent tudsz rólam, ülök, vagy állok, arcod fénye minden nap rám ragyog
ha azt gondolnám, elnyel a mélység, a kezed mindenhol utolér.
bármerre mennék el, te mindig látnál, a világ végén is rám találnál.
újra és újra felemelsz engem a mélyből magas helyekre.
nem számít, milyen sokszor estem már el, ma is eljössz hozzám és megszentelsz.
minden oldalról körbefogtál, te vagy megmentőm, aki nevemen hívtál.
ha egészen az égbe mennék, vagy a földnek mélyén lennék,
éjjel vagy nappal neked az mindegy,
mindig velem vagy, soha nem hagysz el.”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.