Vele együtt ….. Mert ha vele együtt meghaltunk, vele együtt fogunk élni is. Ha tűrünk, vele üldöztetés között is béke és öröm tölthet el. Vele együtt …. Akárhol, a szenvedésben, nélkülözésekben, megvetésben, emlőzésben vagy bármibe egyébben.
Vele együtt ,--- inkább,mint nélküle pompában, fényben, múló dicsőségben. Megnyílik az örökkévalóság kapuja és akik itt vele együtt jártak, ott vele együtt uralkodnak majd.
A békesség titka, vele együtt !

A csak vasárnap vallásos emberre rácáfol a hétköznapi élete.
Vasárnap imádkozik, hétfőn máshangon szól , mit vasárnap énekel .
Ha Krisztus nem Ura az életednek, még sötétben jársz.
,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,

Heine utolsó verse
Uram ! a lantom összetörve,
A Krisztus szikla törte össze.
Könyörgök mostan lent a porban,
Földig alázva, meghajoltan,
Félig holtan :
Uram, bocsásd meg,
Mit eddig daloltam,!
.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,
Rohanó ember főbűne ,hogy nem látja a másik ember nyomorúságát,
sőt magát az embert sem látja már.
Nem törődik vele, csak magának él. Már képtelen kapcsolatot találni a másik
emberhez. Nem nyílik fel a másik előtt ,ezért magányos.

.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.

Gondold el a legnagyobbat Isten felől,--és még mindig kicsinek látod őt ,
Mert ő olyan nagy, hogy a legmerészebb elképzelést is felülmúlja.
.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,

IGEN ATYÁM, MERT ÍGY VOLT KEDVES TEN ELŐTTED !!

ha megmutatja bűnömet --- nem akarom igazolni magamat .
ha kedvem ellenére vezet----nem keresem a könnyebb utat.
ha szenvedés gyötör,--------- nem akarok panaszkodni .
ha meggyőz,hogy nincs igazam,--- nem keresem az igazamat.
ha összetör és megaláz ,------nem akarom „ megtartani „ az életemet .
ha rám nehezedik a kereszt ,--- nem teszem le.
ham a szolgálat terhes és hiábavaló ,--- nem csüggedek.
ha mellőznek,--------------------- nem húzódom vissza .
ha rágalmaznak,------------------- nem védem magamat.

3. Történik-e ilyen ma is? ----5----
Hogyne történne! Hiszen a feltételek változatlanul adottak. Változatlanul mindnyájan rászorulunk arra, hogy Isten Szentlelke újjáteremtsen, mert a bűn annyira megrontott minket, hogy itt nem javítgatásra van szükség, hanem új teremtésre. És változatlanul hatalmasan munkálkodik a teremtő Szentlélek. Ma is hangzik a Jézus keresztjéről szóló igehirdetés. Ma is lehet az Úr Jézus Krisztusban hinni. Ma is kérdezik sokan: mit cselekedjünk, hogy megváltozzék az életünk? S a Szentlélek ma is hatalmasan újjá tudja formálni az életünket.
Mondok erre egy régebbi példát és néhányat a napjainkból.
A régebbi a XIX. századból való. A híres angol igehirdető Spurgeon tizenöt éves volt, amikor egy hóvihar bekergette egy kis templomba. Ott éppen istentisztelet készülődött, csak a vihar miatt nem érkezett meg az igehirdető. Némi várakozás után felkelt valaki a padokból, felolvasott a Bibliából, és egyszerű szavakkal elkezdte azt magyarázni. Feltűnt neki a karzaton egy ismeretlen fiatalember, Spurgeon. Egészen személyesen megszólította őt, és rámutatott: az a fiatalember ott, szomorú arccal ül. Fiatalember, nézzen fel Jézusra! És elmondta még háromszor ezt a felszólítást.
Spurgeon komolyan vette. Sok mindent tudott már Jézusról, mert hívő szülei voltak, de nem volt személyes kapcsolata Jézussal. Azon az estén nemcsak felnézett, hanem szó szerint azt csinálta, amit itt olvastunk az igében: "Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül." Utólag leírta, hogy a szíve mélyéről segítségül hívta azt a Jézust, akiről sok mindent tudott, de akit nem ismert. És a békétlen szívébe békesség költözött, egészen megváltozott az élete - erről az édesanyja beszélt a későbbiekben, hogy mennyire megváltozott. Utána sokakat ő vezetett az Úr Jézushoz.
Nem kell azonban ennyire visszamennünk, mert Isten kegyelméből itt ülnek közöttünk sokan, akik ha most lenne időnk, alkalmunk, elmondanák, hogyan állította meg őket az élő Jézus Krisztus a nagy rohanásban. Hogyan hullott le a szemükről a hályog. Hogyan vezette el őket igazi önismeretre. Hogyan ragyogott fel előttük Jézus Krisztusnak a kegyelme és változott meg az életük.
Az egyik szilveszter délután egy fiatalember céltalanul erre kóborolt. Tele volt a szíve keserűséggel, csalódással. Azon gondolkozott, hogy így nem érdemes tovább élni. Aztán feltűnt neki, hogy itt ki van világítva ez az épület, és sokan jönnek ide. Bejött megnézni, mi van itt. Akkor kezdődött az óévi istentiszteletünk. Utólag elmondta, hogy a két oszlop között megállva, úgy érezte: elejétől a végéig ez neki szól. Aztán jött még hallgatni az igét, s egyszer szíven találta őt az ige - ahogy olvastuk a pünkösdi történetben -, kinyitotta a szívét az Úr Jézus előtt, és azóta is az Ő boldog tanítványa. Sok gondja van ma is, de boldog és elégedett ember.
Valakinek egyszer hirtelen meghalt a férje és évek múlva sem tudta feldolgozni. Tele volt önsajnálattal, keserűséggel, és csak a veszteségét tudta emlegetni. Egy pünkösdi istentiszteleten arról volt szó, hogy a Szentlélek vígaszaló. Az igehirdető kibontotta, hogy ez a szó azt is jelenti: pártfogó, sőt védőügyvéd. Bátorít, bíztat minket, és különösen azokat vigasztalja és bátorítja, akiknek nincs pártfogójuk. Utólag mondta el ez az asszony, hogy miközben hallgatta az igehirdetést, meggyógyult a lelke. S hogy meggyógyult, annak mi vagyunk a tanúi, mert nemcsak az önsajnálattól szabadult meg, hanem felszabadult arra, hogy ő vigasztaljon másokat. És Isten Szentlelke különösen használja őt gyászolók vigasztalására.
Elmondta egy fiatalember, hogyan került az alkoholnak, később a kábítószernek a rabságába. Sokszor akart szabadulni, soha nem sikerült. Egyszer elhívta egy ismerőse egy református közösségbe, ahol ilyen fiatalokkal foglalkoztak. Az első, ami meglepte, hogy őt ott szeretik és emberszámba veszik. A második, amin elcsodálkozott, miután hallott sok mindent Istenről, hogy Isten őt már jóval előbb szerette és elfogadta. Aztán egyszer ő is segítségül hívta az Úr nevét. És átélte, mit jelent a szabadulás.
Azt, hogy nemcsak a rabságból, a kényszerből szabadul meg, hanem még a kívánságtól és a gondolattól is.
És nemcsak ez az életünk telik el másként, ha Jézus Krisztus Úr lesz valakinek az életében és így a Szentlélek beköltözik a szívébe, hanem egészen másként lépnek ki ebből az életből azok, akik ezzel a hittel és bizonyossággal teszik ezt.
Egy idős asszony betegágya mellett ültem nemrégen a kórházban, aki elmondta, hogy hirtelen súlyosbodott a betegsége. Emberileg, orvosilag nem sok ideje van hátra. A férje elesett még a háborúban, egyedül nevelt fel négy gyereket. Őt idézem: három pici volt, a negyedik még a hasamban. Nem tudnám megmondani, miből taníttattam ki és házasítottam ki őket. De az én Istenem mindenben gondoskodott rólunk.
Kedvesen magyarázta nekem: tudja, maga, hogy amit az Úr Jézus a Szentlélekről tanított, az szó szerint igaz? Mert a Szentlélek adott nekem tanácsot mindig, amikor küszködtem a kamasz fiaimmal. A Szentlélek adott bátorságot, amikor védenem kellett a kis családot. A Szentlélek engedte, hogy minden hajnalban, amikor kinyitottam a Bibliát, valamit megérthettem belőle és a végigkísért egész nap. A Szentlélek adott nekem igazi vigasztalást. Most pedig - folytatta - boldogan megyek haza az én Megváltómhoz, aki hűséges volt hozzám egész életemben, és helyet készített nekem az atyai házban. De addig is, amíg itt tart, vigasztalom a betegtársakat - és körbe mutatott a kórteremben.
Amikor néhány nap múlva újra mentem, üres volt az ágya. Az egész kórterem sírt, és sírtak a nővérek. Az egyikük ezt mondta: én nem vagyok hívő, de ez a néni a mennyországból hozott ide valamit közénk.
Nem is tudta, milyen igazat mondott, hiszen aki az Úr Jézussal összeköti az életét itt a földön, és akinek adja az Ő Szentlelkét, az belépett a mennyországba, annak elkezdődik az örök élet, az üdvösség már itt a földön. S az viszi magával mindenüvé ezt a kis mennyországot. Ezt tapasztalhatták meg ott azok, akik körülötte voltak.
Ezt a munkát akarja elvégezni bennünk Isten Szentlelke, hogy már itt újra közösségbe kerüljünk Istenünkkel, és elmondhassuk, hogy hiszem, hogy az örök élet már e földön az enyém lett. Az Atya szeretete ezt lehetővé teszi, Jézus Krisztus kereszthalála ezt hozzáférhetővé tette, és a Szentlélek a mienkké, saját kincsünkké teszi.
Hadd bátorítsak mindenkit: hívjuk segítségül az Úr nevét. Mert aki segítségül hívja, annak belép az életébe, az másként tölti el ez a néhány évtizedet, és az üdvözül - ahogy a Bibliában olvastuk.
Hívd segítségül az Úr Jézus nevét még ma! Másként telik el az életed, és másként telik el az örökkévalóság: nem Jézus nélkül, hanem vele együtt tölthetjük azt.

A hegyi beszéd
Máté evangéliuma 5. fejezet
A tömeg láttára fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje gyűltek,
ő pedig szólásra nyitotta ajkát. Így tanította őket:
A nyolc boldogság
"Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent.
Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.
Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam.
Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok! Így üldözték előttetek a prófétákat is.
Az apostolok feladata
Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való egyébre, mint hogy kidobják, s az emberek eltapossák.
Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni.
S ha világot gyújtanának, nem rejtik a véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban.
Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat!
Az ószövetségi törvény tökéletesítése
Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni.
Bizony mondom nektek, míg ég és föld el nem múlik, egy i betű vagy egy vesszőcske sem vész el a törvényből, hanem minden beteljesedik.
Aki tehát csak egyet is eltöröl e legkisebb parancsok közül, és úgy tanítja az embereket, azt igen kicsinek fogják hívni a mennyek országában. Aki viszont megtartja és tanítja őket, az nagy lesz a mennyek országában.
Ezért mondom nektek: ha igazságotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juttok be a mennyek országába.
A harag
Hallottátok, hogy a régiek ezt a parancsot kapták: Ne ölj! Aki öl, állítsák a törvényszék elé.
Én pedig azt mondom nektek: Már azt is állítsák a törvényszék elé, aki haragot tart embertársával. Aki embertársát ostobának nevezi, állítsák a nagytanács elé. Aki azt mondja neki, hogy te bolond, méltó a pokol tüzére.
Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy embertársadnak valami panasza van ellened,
hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki embertársaddal, aztán térj vissza és ajánld fel ajándékodat.
Ellenfeleddel szemben légy békülékeny idejében, amikor még az úton vagy vele, nehogy átadjon ellenfeled a bírónak, a bíró pedig a poroszlónak, és börtönbe kerülj.
Bizony mondom neked, nem szabadulsz ki, amíg az utolsó fillért is meg nem fizeted.

A világ
Moodyhoz, a híres evangélistához beállított egyszer egy ember ezzel a kérdéssel: "Mivel én megtértem, ugye most szakítanom kell a világgal?" Moody így válaszolt: "Nem kell szakítania, hanem tegyen vallomást Jézusról mindenütt és akkor majd a világ fog igen gyorsan szakítani önnel".Ha tehát szeretnénk,hogy mind jobban távol kerüljünk „E”világtól, tegyünk bátran mindenkor,mindenüt bizonyságot Jézusról !
Napfény a szívben
Egy fiatal leány nagyon elégedetlen volt otthonával. Mindig körülményeire panaszkodott és emiatt állandóan bosszús és rosszkedvű volt. Egy napon találkozott barátnőjével, aki csodálkozva látta, hogy folyton rosszkedvű barátnője vidám, derűs arccal integet feléje. Mikor közelébe ért, megkérdezte tőle:"Talán megváltoztak nálatok a körülmények, hogy ilyen vidám vagy?" "Nem - válaszolta a leány, - én változtam meg".
Amint vagyok
Az 1800 - as évek első felében, egy kis városban táncmulatság volt készülőben. Egy fiatal leány, Elliot Sarolta, boldogan ment szabónőjéhez, hogy megrendelje báli ruháját. Útközben találkozott lelkipásztorával, aki megkérdezte tőle, hogy hová megy, s igen komolyan figyelmeztette a fiatal leányt, hogy ne menjen el a táncmulatságra. De a leány hallani sem akart erről, sőt sértődötten azt felelte, hogy törődjön a tiszteletes úr a maga dolgával. A bálban táncolt egész reggelig, az udvarlók körülrajongták., mégsem tudott igazán örülni. Mindig eszébe jutott lelkipásztora intése. Három napig gyötörte a lelkiismeretét. Végül nem bírta tovább, terhével a lelkipásztorához menekült és azt mondta: "Három nap óta én vagyok a legboldogtalanabb leány a világon. Mit tegyek, hogy Isten gyermeke lehessek?" - "Add át magad gyermekem, úgy amint vagy, Isten Bárányának". - Úgy amint vagyok? - kérdezte ijedten a leány, - hát tudja azt a tiszteletes úr, hogy én vagyok a világ legnagyobb bűnöse;" - "Éppen ezt kell hinned - felelte a lelkész. - Jöjj csak úgy amint vagy". A fiatal leány követte a tanácsot, nyomorúságában segítségül hívta az Urat, s az Úr csodálatos békességgel töltötte meg a szívét. Asztalhoz ült és még aznap megírta ezt az éneket:
"Amint vagyok sok bűn alatt, De mert hallom hívó szavad,
S mert értem áldozád Magad, Bárány Jézus jövök."

Gondolatok a bűnről
- A bűn az Isten akaratával való ellenkezésből ered, vagyis az isteni törvénynek gondolatban, kívánságban, szóban vagy tettben való megszegése.
- A bűn magához szorítja a bukott ember természetét, ahogy az óriáskígyó átfonja áldozatát.
- Ha a bűnt kituszkoljuk a főkapun, betolakodik a hátsó ajtón, vagy bemászik az ablakon, vagy leereszkedik a kéményen.

- A bűnt el kell törölni a Megváltó vérével, nem pedig betakarni a vallásosság köpenyével. A bűn és köztünk felállítandó fal nem lehet soha túl széles, vagy túl magas.

Évekkel ezelőtt nagy vulkánkitörés következett be Washington államban, a St. Helen hegyen. Már azelőtt is az emberek állandó veszélyben voltak a hegy körül, mert figyelmen kívül hagyták az útlezárásokat. Ezért a vulkánkitöréskor számosan meghaltak és megsebesültek. Még ha a fizikai veszély a küszöbön áll is, az emberek nem engedelmeskednek az előírásoknak. A bűn és az engedetlenség mindig életveszéllyel és pusztulással jár.

A feljegyzés szerint az egyik híres prédikátor templomában volt egy óra, ami hírhedt volt pontatlanságáról. Néha sietett, máskor késett, és nem tudták megjavítani. Végül, amikor már széles körben elterjedt a híre, a prédikátor feliratot tett az órára: "Ne a mutatókat hibáztasd, a baj mélyebben van." Ugyanez érvényes az emberekre is: a baj mélyebben van, mint ami a felszínen látszik.

- Nem, a dolog csak el van halasztva az utolsó ítéletig. Új lakóház külső munkálatait vállalta el egy szakember. A szerződésnek megfelelően igyekezett a legjobban elvégezni a munkát. Sikeresen be is fejezte. Egy másik mester az emeleti fürdőszobában végzett valamilyen munkát. Egy este nyitva felejtette a csapot. A víz megtöltötte a kádat, elárasztotta a helyiséget és áthatolva a falon, tönkretette a ház földszinti külső vakolatának egy jó részét. Senki sem ismerte el a hibát, így a mesternek újra kellett csinálnia a külső munkát. Amikor a munkát befejezte, valaki megjegyezte:
- Ez kellemetlen volt, de ezzel az ügy mégiscsak lezárult.
Erre a megjegyzésre a mester - aki keresztyén volt - így felelt:

Két jó barát egy gyönyörű épület mellett ment el, melyet pompás kert vett körül. "Vajon mennyit érhet ez a villa?" - kérdezte az egyik. - "Nem tudom mennyit, kérnek érte - mondta a másik. - Azt azonban tudom, hogy az első tulajdonosnak mennyibe került". - "Mennyibe?" kérdezte az előbbi. "A lelkébe" - volt a felelet.

A fiú összeveszett édesapjával, és a földre lökte. Ezután hajánál fogva elkezdte húzni ki a szobából. A küszöbnél az apa felkiáltott: "Csak eddig fiam és ne tovább, eddig a küszöbig húztam én is a hajánál fogva az apámat. A bűneink következménye előbb vagy utóbb utolér bennünket.

Egy arab mese beszél egy tevéről, amelyik egy sátorhoz érve, bedugta az orrát s mivel semmi ellenállásra sem talált, első lábával is belépett, s lassan egészen bement. Most már rászólt az arab, hogy ez a sátor két lakónak igen szűk.
"Úgy, - mondta a teve - jó lesz tehát, ha azon igyekszel, hogy elhagyd a sátrat."
Így fészkeli be magát a bűn is szívünkbe, míg egészen úrrá lesz felette.

Boldog ember

Boldog ember az, ki bűnt nem ismer,
Kinek vétke már elfedeztetett.
Néki az Úr bűnt már nem tulajdonít,
Lelkében csalárdság nincsen.

Míg elhallgattam megavultak csontjaim,
Napestig jajgattam, könnyeztem.
Éjjel, nappal éreztem kezeidet
Szívemre, lelkemre nehezedett.

Vétkemet bevallottam,
Bűnöm nem takargattam,
S Te elvetted rólam a bűneim terhét,
Szabad, tiszta szívet adtál nekem.

Vétkemet bevallottam,
Bűnöm nem takargattam,
Boldog ember az, kinek szíve bűntelen,
Lelkében csalárdság nincsen.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
KRISZTUS URALMA A HÍVŐ FELETT !!
"Ti engem így hívtok: Mester, és Uram. És jól mondjátok, mert az vagyok" (Jn 13,13).
Urunk sohasem hangsúlyozta tekintélyét. Sohasem mondta: "Meg kell tenned." Teljesen szabadon hagyott minket, olyan szabadon, hogy akár arcába is köphetünk, mint ahogy meg is tették ezt; olyan szabadon, hogy megölhetjük - mint ahogy meg is tették: és nem szól rá egy szót sem. De amikor élete bennem megszületett váltsága által, azonnal elismerem, hogy teljes fennhatóságú joga van felettem. Erkölcsi uralom ez: "Méltó vagy..." (Jel 4,11). Csak a méltatlan részem vonakodik meghajolni a méltó előtt. Ha találkozom valakivel, aki szentebb nálam és mégsem ismerem el méltó voltát, s nem engedek annak, amit mond és ami megállja a helyét, akkor nyilvánvalóvá válik a bennem levő méltatlan rész. Isten embereket használ a nevelésünkre, akik kicsit tovább jutottak, mint mi - nem értelmileg, hanem szentség tekintetében -, míg végre magának az Úrnak uralma alá jutunk, s akkor már egész életünk afelé van beállítva, hogy neki engedelmeskedjünk.
Ha Urunk megkövetelte volna az engedelmességet, akkor mint rabszolgahajcsárnak nem lenne tekintélye felettünk. Ő soha nem erőlteti az engedelmességet, de amint meglátjuk Őt, azonnal engedelmeskedünk neki, így Urunkká lesz és szüntelen az Ő imádatában élünk. Aszerint növekedhetem a kegyelemben, ahogyan az engedelmességet felfogom. Az engedelmesség szót ki kell emelnünk a mocsárból. Az engedelmesség az apa és fiú közti viszonyra vonatkozik, nem az úr és a szolga viszonyára. "Én és az Atya egy vagyunk." Ámbár Fiú, megtanulta azokból, amiket szenvedett, az engedelmességet" (Zsid 5,8). Isten Fia engedelmes volt küldetéséhez mint Megváltó - mégpedig azért, mert Fiú volt, és nem azért, hogy fiúvá lehessen.