ószövetségi írásmagyarázat a soron következő tárgy, amiből számot kell adnom a teológián. noha nem szeretem a vizsgaidőszakok stresszes időszakát, azért akadnak pillanatok, amikor gondtalan örömmel lubickolok a bibliai okosságok, lélekemelő mondatok tengerében.
most ezeket a mondatokat forgatom a szívemben: „az ószövetség elbeszélései nem egyszerű történetek az ószövetségi időkben élt emberekről. ezek az elbeszélések mindenekelőtt arról szólnak, amit isten tett ezekkel az emberekkel és általuk. a történet hőse isten. az ószövetség elbeszélései nem allegóriák, tehát nem rejtett értelmű történetek. mindazonáltal számos dolgot így is nehéz értelmezni.
nem mindig tudjuk felfogni, hogy isten miképpen nyilvánul meg a történelemben, miképpen befolyásolja az emberek tetteit, hogyan viszi véghez saját akaratát az embereken keresztül. más szóval az elbeszélések nem válaszolnak minden kérdésre, amely az eset kapcsán felvetődik. meg kell tanulnunk beérni egy korlátozott ismerettel, számos ponton határt szabva kíváncsiságunknak. máskülönben a sorok között is jelentést fogunk keresni, olyasmit fogunk beleolvasni a történetbe, ami nincs is ott.
„beleolvasásnak” nevezzük azt, amikor a bibliai elbeszélések természetfölötti eseményei mögött azonosítatlan tárgyakat (ufo-k), a jövőből időgépen visszautazó külső beavatkozókat, vagy a feledés homályába hullott, ősi tudományos ismereteket keresünk. aki mindent meg akar magyarázni, gyakran olyan vad, a bibliai elbeszéléssel összeegyeztethetetlen spekulációkba kezd, hogy azt már nem is tekinthetjük értelmezésnek.”
itt, bár nem írja a könyv, tudni vélem, hogy danikenre utal, aki ufo-król ír, régi időkben megtett űrutazásokról beszél és azt állítja, jézus nem hatalmával és erejével gyógyított, hanem szájon át történő lélegeztetéssel és egyéb, azóta elfeledett/ma is használt orvostudományi eszközökkel. ezzel azonban azt mondja, hogy jézusnak nem volt/nincs a betegség és halál felett uralma, hanem rá van szorulva a földön elterjedt, köztudott orvosi beavatkozások bevetésére. és lehet, hogy daniken tényleg jobban ismeri a bibliát, mint én (ahogy szeretett családtagom állítja), viszont nekem nem kell belemagyaráznom semmit a szentírásba, hiszen az magyarázza magát nekem nap mint nap. (dicsőség érte istennek!)
dániel 2:21 „és ő változtatja meg az időket és az időknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ád bölcsességet a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek.”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
tónibácsi naplója 2010.05.24. 20:38:05
Minta – feleség III. Károly spanyol királynak 1788-ban meghalt a felesége. A lesújtott uralkodó órákig üldögélt szótlanul halálos ágya mellett. Végül felkelt és környezetének ezeket mondotta: - Huszonkét éves házasságunk alatt ez volt az első fájdalom, amelyet ő okozott nekem, hogy most elhagyott! Ritka dicséret! Milyen boldog hitves az, aki ugyanezt mondhatja élettársáról!
Mielőtt kiáltanának, én már válaszolok
Amikor Hudson Taylor misszionárius első ízben utazott Kínába, a vitorlás hajó útját sokszor akadályozta a szélcsend és az ellenszél. Egy alkalommal egy olyan sziget mellett hajóztak el, amelyen kannibálok laktak. És éppen itt megint alábbhagyott a szél, és a hajó a tükörsima vízben lassan sodródott a veszélyes partok felé.
Az utasokat elfogta a rémület, ha arra a borzalmas fogadtatásra gondoltak, amelyre számíthattak. A kapitány ebben a nagy szükségben a misszionáriushoz fordult és azt mondta neki:
- Ön hisz abban, hogy Isten meghallgatja az imádságot. Nos, kiáltson hozzá! Ha az ön imádsága nem segít, mindnyájan elveszünk.
- Imádkozom – felelte Hudson Taylor – de csak azzal a feltétellel, ha felvonja az összes vitorlát, hogy a szélnek, amit Isten küld, legyen mibe belekapaszkodnia.
A hitetlen kapitány nem akarta nevetségessé tenni magát és a teljes szélcsendben felhúzatni a vitorlákat. A misszionárius azonban kijelentette, hogy addig nem imádkozik, amíg a kapitány nem teljesíti az ima meghallgatásának feltételeit.
Egyre közelebb sodródtak a parthoz. S akkor végre a kapitány teljesítette utasának kívánságát, noha a levegő meg sem rezdült. Hudson Taylor visszavonult a kabinjába, és az Úr elé vitte nagy