myjesus

névnapi meglepetésként édes drágámat elvittem egy tuti helyre. mivel naponta imádkozunk azért, hogy hadd jussunk ki a szentföldre együtt (szolgálni vagy nyaralni), és biztos vagyok benne, hogy „valahogy meglesz”, gondoltam, ízelítőül elviszem őt egy zsidó cukrászdába. ezt találtam a (számunkra különösen) kedves nevű helyről a neten: „a café noé kilencvenkilenc májusában nyílt, és első három évében zsidó irodalmi és zenei esteknek adott otthont. az irodalmi estek vendégei voltak (raj tamás meghívottjaiként), többek között, benedek istván gábor és kornis mihály író, farkasházy tivadar humorista, koltai róbert és verebes istván színész és szabó istván filmrendező. itt lépett fel először a sabbathsong klezmer együttes. a café noéban családias hangulatban fogadjuk önt, a házias, zsidó jellegű sütemények mellett saját készítésű diabetikus süteményeket, fagylaltot is árusítunk. címünk: vii. wesselényi u. 13. nyitva: h-cs: 10-19 p: 10-16”

a cuki nagyon kicsi, és a választék sem nagy, de a dánielnek tetszett, főleg, hogy a galéria úgy volt kialakítva, mintha noé bárkája lenne. (kicsit jobban „rájátszhattak” volna erre a motívumra.) mivel a flódniban olyan összetevők vannak, amelyektől édes drágám kiszaladna a világból („zöldség, gyümölcs, távozz tőlem”), így azt kihagytuk, helyette fagyiztunk egyet.

és, ha már egy ilyen helyen jártunk, utánanéztem a zsidók ünnepi konyhájával kapcsolatos tudnivalóknak:

"a szombati munkatilalom hozta létre a legjellegzetesebb zsidó ételt, a sóletet. mivel — a vallási szabályok szerint — szombaton nem szabad ételt készíteni, nyersanyagát már péntek délután összeállították, majd a kemencében vagy forró kövek között (helyenként önálló sóletkályhában) mintegy tizenkét órán át érlelték. e hosszú főzési időnek köszönhető a sólet páratlan aromája.

az ünnepi ételhez hozzátartozik a hidegen összeállított hagymás-májas tojás, és az almás kugli is, na meg természetesen a hangulatos gyertyafény és a szertartás, ami tovább emeli az ünnep fényét. a szombat előestéjén - azaz péntek este - halat, és kalácsot illendő fogyasztani.

ahogyan megvannak a sabbath tradicionális ünnepi ételei, úgy a többi ünnepnek is megvannak a maga ínyencségei. ilyen például az újévkor fogyasztott mézes sárgarépa főzelék, vagy répatorta, és a kerek újévi kalács, amit mézbe mártogatnak, hogy az új év édes és teljes (kerek) legyen. ilyen a sátrak ünnepén és a tóra ünnepén feltálalt liba/kacsapecsenye, töltött káposzta és flódni is. a híres - levesbetétként is használatos - kovásztalan maceszgombóc a peszah (zsidó húsvét, a kivonulás ünnepe) egyik eledele. készítését az a tilalom hívta életre, amely ebben az időszakban megtiltja a kovászos étel fogyasztását. tipikusan zsidó húsvéti ételek még a borscs, a főtt marhahús, és az ízletes borral, és dióval ízesített sütemények is, de diós vagy gesztenyés sütemény járja hanukakor is, amikor a zsidó asztalon olajban sült fánkot, és palacsintát is találnak. tejes és túrós ételeket főznek a zsidó pünkösdkor, a tóra-adás ünnepén, mert a hagyomány szerint a tóra épp oly tápláló, mint kisgyermeknek a tej. a tejes ételek a gyász- és böjt napok szokásos fogásai.”

hóseás 9:5 „mit cselekesztek majd az ünnepnek napján, az úr ünnepnapján?”