vasárnap fóton voltunk, és ebéd után megnéztünk egy videót. arról szólt, hogy afrikában feltámadt egy három napja halott ember. kezében ott volt a kórházi papír: "halott". és ott guggolt a halottas házban, a koporsója mellett, rámutatva a két tamponra, amely az orrában volt. és élt.

afrikában, ahol korábban sosem hallottak arról, hogy kicsoda jézus, nagy csodák történnek, amikor hitre jutnak az emberek. ők tényleg, kétkedés és gyanakvás nélkül elfogadják istent, és azt, hogy jézus kétezer éve azért halt meg, hogy mi megszabaduljunk bűntől, betegségtől, haláltól. ők elhiszik, hogy isten meghallgatja könyörgéseiket, ha azt hittel teszik. és csodák történnek.

a főfőnököm blogján olvastam, egy másik országban történtekről:

"evangelizációs hét közepén egy négy-ötéves kislányt megmart egy mérges kígyó. a halálos mérget a lábába fecskendezte, amelyik azonnal hatni kezdett. az édesanya azonnal elvitte a falu „gyógyítójához”, aki kiabálni kezdett vele, hogy „tudja, hogy menthetetlen, mit akar nála?!” azért a marás helyét megvágta, hogy kivéreztesse, de már fekete húsba vágott, ahogy az anyuka mondta, már „rohadt a kislányom lába…” a kicsi test feldagadt, orrán-száján-fülén vér folyt ki, szeme befelé fordult. a „gyógyító” azt mondta: „nem lehet megmenteni, ennek a kígyónak a mérge azonnali halált okoz”. valakinek eszébe jutott: itt vannak az „evangélisták!”, ők istenről beszélnek, szabadulásról, meg gyógyításról!

az önkívületi állapotban lévő gyermekkel elrohantak az egyik igehirdető szállására, aki éppen mosakodott. néhány perc után, amikor végre megnézte a kislányt, megijedt, és azt mondta, hogy: „orvoshoz kell vinni! orvoshoz kell vinni!, orvoshoz kell vinni!” ekkor megjelent az édesapa, aki nagyon határozottan azt mondta: „hogyha meghal a gyermek, akkor nagy bajba kerülnek a keresztyének azon a településen”. dupla rémület, de aztán elkezdtek imádkozni. hangosan, hosszan könyörögtek. a szinte halott gyermek lassan magához tért. a sebek eltűntek, a szeme visszafordult, szájának habzása elakadt. felállt és enni kért. hatalmas tömeg verődött össze, az embereket istenfélelem szállta meg, a porban ültek, kiáltoztak, sírtak, nevettek és megtértek. kétezerkétszázan voltak."

1 korinthus 12:27-28 "ti pedig a krisztus teste vagytok, és tagjai rész szerint. némelyeket rendelt az isten az anyaszentegyházban először apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul; azután

csodatévő erőket, aztán gyógyításnak ajándékait..."