szerdán lakásavatóra mentünk. ez volt az első esemény, melyre házaspárként voltunk hivatalosak. angliában barátkoztam össze azzal a lánnyal, akinek most a lakását „ünnepeltük”. egy órán belül amerikai és magyar fiatalokkal telt meg a kis szoba. volt ott két fiatal is, akik pár hónapon belül menyegzőt ülnek, na, velük mind a 20 napunk bölcsességét megosztottuk. :) miután megismerkedtünk, imádkozni kezdtünk a lakásért, az egész házért és a benne lakókért. kintről vad veszekedés zaja szűrődött be. van min változtatni... aztán az egyik amerikai hölgy fogta az étolajat (addig nem tudtam, miért árválkodik ott a finomságokkal megrakott asztalon), és megkente az ajtófélfát, és felolvasta a bibliából azt a részt, ahol ezt először megteszik:

2 mózes 30: 25,26,29 „és csinálj abból szent kenetnek olaját, és kend meg azzal a gyülekezet sátorát és a bizonyság ládáját. így szenteld meg azokat, hogy szentségek szentségévé legyenek:

valami illeti azokat, szent legyen.”