a leánybúcsú időpontja ki volt tűzve: három nappal az esküvő előtt, szerdán este hatra. hétfőn a sztrájk miatt biciklivel mentem a bányába. hazafelé iszonyatosan eláztam, kedd estére már magas lázam volt, és tűrhetetlen hasgörcsöm is éppen rám talált.
szerda reggel láztól és hasfájástól elgyötörten ébredtem. nekikezdtem a hidegtál összeállításának, feltettem a gyümölcskenyeret is a kenyérsütőbe. minden szabad percemben bezuhantam egy kicsit az ágyba. délután jött móni, segített a szendvicsek elkészítésében. addigra már jobban voltam, de sehol nem álltam eredeti elképzelésemhez képest: minden klappolni fog, játékok előkésztve, szellemileg beizzítva az evangelizációba burkolt leánybúcsúra…
este hatkor megérkeztek a leányok. voltunk vagy tizenketten: gimis osztálytársam, szegedi egyetemista évfolyamtársam, angliai barátném, teológiás csoporttársam, kolléganőim. mondtam nekik, játsszunk iwiweset: találjunk minél több közös pontot azon túl, hogy mindenki ismer engem. valakinek a párjának ugyanaz volt az énektanára, mint másik ismerősömnek, mások egy városból jöttek…
anita képeket is hozott. és a történetét. egy éve lesz lassan, hogy a vőlegényével motorbalesetet szenvedtek. az orvosok szerint is csoda, hogy túlélték. akkor több százan imádkoztak értük, és anita azután, hogy a szelleme járt a mennyben, érezte azt is, hogy az ima ereje átöleli őt. egy röntgenképet mutatott. a lába volt rajta, amelyben ott vannak a vasak. mesélt, és ahogy a szavaival elvitt minket a mennybe, és megjártuk vele a rehabot, a kórházat, ahol az ápolónők kérték, énekeljenek még több dicsőítő dalt… szóval ott a nappalimban egy fantasztikus gyógyulást követhettünk végig. mindenki döbbenten ült. és a lány beszélt, és mesélt isten jelen lévő szeretetéről, csodálatos megmenekítéséről, az ima erejéről.
aztán a házasságra terelődött a szó. valaki azt mondta, olyan a házasság, mint egy burok. lehet, hogy arra gondolsz, hú, ez a másik pasi olyan szédítően nézett rám, mint a férjem öt éve. de, ha a férjed hátrahagyva elmész azzal a pasival, és megosztod vele magad, nem marad más, csak üresség. mert lehet, hogy az a férfi erotikusan néz rád, viszont azt a nézést, amit a férjedtől kaphatsz meg, arra a nézésre ő nem képes, hiszen nem ismer, nem tudja a gondolataidat, nem érzi a te bánatodat-örömödet. mire észbe kaptam, késő este lett, lassan-lassan szivárogtak a leányok haza. másnap még páran felhívtak, és elmondták, hogy jól érezték magukat, és, hogy az anita milyen vagány, jó fej csaj.
ezt találtam a bibliában:példabeszédek 17:17 "minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
szonya 2008.04.28. 15:01:30