a pietizmus latin eredetű szó, a pietas (jámborság) szóból ered. szótári alakja: pietas, atis f, amelynek jelentései: ájtatosság, istenfélés, vallásosság, igazság, igazságosság, szelídség, jóság, kegyesség.
a pietizmus szó a jámborkodó csúfnévből származik, amely a kezdeti negatív értelmezés után pozitív értelmet nyert. 1689-ben a lipcsei egyetem ifjú docensei a hallgatókat és a polgárokat az újtestamentumról kezdték tanítani, és ők maguk szemlélődő életmódot folytattak. azonban a docenseknek be kellett szüntetniük az előadásokat, sőt, összejöveteleket sem tarthattak a városban. az ország vezetői a konvektikulumokat (az újjászületettek csoportjait) rendzavaróknak minősítette.
lelkipásztori munkájukat a biblia népszerűsítése (olvasás és bibliaóra tartása), a személyes kapcsolattartás, a lelkigondozás, a konfirmáció újraélése és a hitoktatás adta. az egyes személyekre fordított figyelem miatt az újkori individualizmus és a romantika előfutára lett, és a későbbi szekularizációban is nagy szerepe lett. a pietisták célja az volt, hogy az őskeresztények vallási életét éljék. ezért legfontosabb iratuk a szentírás volt, a hagyományokat figyelmen kívül hagyták. a vallási gyakorlat fontosabb volt számukra, mint az elméleti teológia, és a biblikus tudomány is előnyt élvezett a dogmatikával szemben. a mozgalom átalakította a protestáns prédikációkat és az énekeket is, bőséges és értékes irodalmat hozott létre.
na, most már ezt is tudjuk.
éljen az életfogytiglan :) vagyis a holtig tartó tanulás. :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.