a múlt vasárnapi tanítás még mindig itt zakatol bennem:ne a sötétséget szidd, oltsd fel a lámpát.
ne állj be a hazánkat/politikát/divatot/mai fiatalokat/férfiakat/nőket/oktatási rendszert szidalmazók közé. a negatív érzelmek, ócsárolás, puffogás "árt a bőrnek". is. és jobb sem lesz tőle semmi. inkább oltsd fel a lámpát. légy te a fény a munkahelyeden, otthon, a gyülekezetben, a postán (azzal, hogy türelmesen sorban állsz, már "kilógsz a sorból").
ezt írja az ige:
róma 1:29-32 "akik teljesek minden hamissággal, paráznasággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal; rakvák, írigységgel, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, rossz erkölcscsel, súsárlók, rágalmazók, istengyűlölők, dölyfösek, kevélyek, dicsekedők, rosszban mesterkedők, szüleiknek engedetlenek, balgatagok, összeférhetetlenek, szeretet nélkül valók, engesztelhetetlenek, irgalmatlanok. akik ilyeneket cselekesznek, méltók a halálra."
ha ez ebben a pillanatban életbe lépne, tán mindenki meghalna. még jó, hogy van (pintér béla szavaival élve):
kegyelem -isten csodás találmánya.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.