meglátogatott bennünket egy tévés, a morbid csövi-show-t kieszelő stáb egyik tagja. a kolléganőm beszélt vele. kérdezte tőle, lesz-e velük folyamatosan egy szociális munkás, vagy egy pszichológus. a médiás értetlenül nézett. "miért, ezek az emberek sérültek? olyan nincs, aki nem sérült?" hááát, nincs, barátom, hiszen aki ide került, annak mindnek valahogy kisiklott az élete. ha most felemelik őket, majd hagyják lehullani, visszaesni a valóságba, akkor abba akár bele is halhatnak, de a "kiindulásinál" még mélyebb lelki nyomor garantált. ja, hát a lelki gyógyulással, az életút helyes irányba egyengetésével manapság nincs idő foglalkozni, az nem csillogó, az nem látványos, nem mutogatható...
jó lenne azt gondolni, hogy mindenki egyenlő, hogy mindenki ugyanakkora eséllyel indul az életben, hogy a pénz birtoklása a boldogság kulcsa, hogy mindenki képes a normális életvezetésre... de ez itt a földön nem így van. erre már jézus is rámutatott. nem azokkal barátkozott, akik helyükön voltak, hanem, akik bolyongtak, üresek, éhesek, betegek voltak.
elmondta azt is, hogy az atya szemében azonban mindenki egyenlő: ő mindenkinek megadta a lehetőséget, hogy istent kereshesse, megtalálhassa, vígasztalódhasson benne. egyszülött fiát is felajánlotta, mindenkiért: gazdagért és csöviért, betegért és egészségesért, orvosért és pornósztárért... jézus mindenkiért eljött, és aki ezt elfogadja, annak örök élete lesz. nem autója, munkája, aranygyűrűje, hanem örök élete.
jézus egyenlő örök élet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
T. Z. 2008.02.20. 21:27:25
T.Z. 2008.02.20. 21:35:26