myjesus

a mai „mai ige” rávilágít arra a dologra, mely már régóta foglalkoztat: az elhívásra, az arra való felkészülés nehézségeire. hiszem, hogy mindenki kapott elhívást, egy olyan extra életfeladatot, amelyet meg kell találnia, be kell töltenie ahhoz, hogy boldog lehessen. ez lehet az elesettek segítése, gyermekek felnevelése, kórház vagy könyvtár alapítása, valami, ami mennyei érték, aminek másokra  hatása van, ami megmarad akkor is, amikor a személy fizikai teste már a porban pihen.

hiszem, hogy számomra ez az elhívás a látássérültek boldoggá tétele. isten igéjében mutatta meg nekem ezt a feladatot. már az eddigi tapasztalataim által is sokkal közelebb kerülhettem hozzájuk… mégis, néha úgy érzem, nem eléggé. kínoz az érzés, hogy tanulhatnék róluk, tehetnék értük többet. nem akarok lemaradni elhívásom betöltéséről, nem akarok kifogásokat keresni, meg akarok ragadni minden feladatot, amire isten hívott el a látássérültekkel kapcsolatban. a mai elmélkedés megnyugtatott: nem kell türelmetlenkednem, hiszen a felkészülés évekbe kerülhet, de ezen időszak alatt is munkálkodhatok, hiszen istennek hála csak olyan nehézségű feladatok kerülnek elém, aminek elvégzésére ő képessé is tesz.

így szól a bátorítás: „egy átlagos prédikátor három évet fordít arra, hogy felkészüljön szolgálatára, ami mondjuk harminc évig fog tartani. jézus éppen fordítva tette. harminc évet töltött azzal, hogy felkészüljön szolgálatára, ami csupán három évig tartott. mi itt a lényeg? a felkészülés minősége meghatározza a véghezvitel minőségét. a világ legnagyszerűbb zongoristái több száz órát gyakorolnak egy-egy koncert előtt. azért, mert tudják, hogy a felkészülés nehéz órái teszik lehetővé, hogy az előadáson a tőlük telhető legjobbat nyújtsák. (…) fejlődésed minden egyes szakaszában valami fontos történik. például isten ma bemutathat valakinek, aki fontos szerepet fog játszani az életedben mondjuk húsz vagy harminc év múlva. ha nagyon sietsz, talán nem állsz meg elég időre ahhoz, hogy valódi kapcsolatot alakíts ki vele. gondolj csak bele, mekkora veszteség lenne ez! (…) az élet minden fejezete és időszaka valami hasznot, valami gyümölcsöt tartogat, csak észre kell venned. mielőtt krisztus elkezdte volna szolgálatát, ezt olvassuk róla: „jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, isten és emberek előtt való kedvességben” (lukács 2:52). jézus megértette az időzítés és az előkészület fontosságát. hajlandó volt várni és felkészülni. neked is ezt kell tenned!”

márk 1:15 „betelt az idő...”