tíz napja betegeskedem. hét teljes napig állandó lázzal küzdöttem, mára ez napi pár órás hőemelkedéssé “csendesült”, mellé társult még egy állandó orrfújás, és az, hogy minden éjjel álomba köhögöm magam. ez idő alatt voltam bánatos, reményteli, ideges, cinikus, levert, dühös és türelmetlen is. egy ilyen "reménytelen" pillanatban kértem arra pásztorunk feleségét (aki egy budapesti kórházban dolgozik főorvosként), hogy segítsen eljutni “valahova”, ahol kivizsgálnak.

rögtön a segítségemre sietett, és beutalót szerzett a lázambulanciára, valamint a fül- orr- gégészetre. sőt, el is kísért ezekre a helyekre. még soha nem sétáltam köpenyes orvos oldalán, ezért nem volt alkalmam megtapasztalni, mekkora tekintélye van egy ilyen személynek. “ne haragudjon, főorvos asszony, de…” – szólította meg egy kollégája. “doktornő, meg tudná mondani, hogy…” – fordult hozzá kétségbeesetten egy, a hatalmas épületek között eltévedt beteg. úgy tűnt, mindenki az én mindentudó kísérőmtől várt megoldást, és senki sem felejtette el megadni neki a maximális tiszteletet. a fehér ruha a kórház egész területén azt jelenti: “szuverenitásom van, tekintélyem elismertetett”.

a biblia azt mondja, hogy ugyanez a hatalom, szeretettség és tekintély lesz mindenkié, aki majd a mennybe jut, isten királyi széke elé. a biblia szerint aki belátja, hogy bűnös, és szüksége van isten bocsánatára, és aki (akár élete utolsó pillanatában) megvallja jézust megváltójának, az a mennybe kerül. ott pedig isten, ezért az embertől felé irányuló viszont-szeretetért, megvallásért fehér ruhába öltözteti őt. minden ember, aki igent mondott istenre a földön, fehér ruhába öltöztetik a mennyben, amely kifejezi: “szuverenitásom van, jelenlétem elismertetett”.

jelenések könyve 7:9-10 “ímé egy nagy sokaság, a melyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és ágazatból, és népből és nyelvből; és a királyi szék előtt és a bárány előtt állnak vala, fehér ruhákba öltözve, és az ő kezeikben pálmaágak; és kiáltanak nagy szóval, mondván: az idvesség a mi istenünké, a ki a királyi székben ül, és a bárányé!”

jelenések könyve 7:13-14, 16-17 “ezek, a kik a fehér ruhákba vannak öltözve, kik és honnét jöttek? (…) uram, te tudod. (…) ezek azok, a kik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a bárány vérében. nem éheznek többé, sem nem szomjúhoznak többé; sem a nap nem tűz rájok, sem semmi hőség: mert a bárány, a ki a királyi széknek közepette van, legelteti őket, és a vizeknek élő forrásaira viszi őket; és eltöröl isten az ő szemeikről minden könnyet.”