myjesus

merő csoda a gyermek.

erőtlen, gyengén jelenik meg köztünk,

kicsinynek látszik és igénytelennek.

pedig hatalmas, nagy követelés

minden lehelet, minden szívverés.

néki növekednie kell.

és utolsó hely neki nem elég,

naptalan zug, elhasznált levegő,

az eledelből ami megmarad.

ő első akar lenni, nem utolsó,

mert neki az utolsóság koporsó.

ő parancsoló, győztes akarat.

néki növekednie kell.

vétkes, aki parancsát megtagadja:

csenevészedni, halványodni hagyja,

s odaadja a halálnak.

igazán azok cselekesznek,

akik nagy alázattal félreállnak,

kiknek kis szíve dobbanása törvény.

dolgoznak érte testük-lelkük törvén,

s szemük szüntelen, aggódva figyel:

fejlődik-e, növekszik-e? hiszen

néki növekednie kell.

ilyen csoda a gyermek.

erőtlen, gyengén jelenik meg köztünk,

kicsinynek látszik és igénytelennek.

s minden lehelet, minden szívverés

hatalmas, új követelés.

így érkezett el krisztus is közénk.

a szűk istálló szegény jászolán

mint gyermek fekszik ő, és követel.

néki növekednie kell.

néki növekednie kell

naggyá, nagyobbá és a legnagyobbá,

szent messiássá, szabadító úrrá,

úgy adhat üdvöt, úgy teremthet újjá.

ó, szállj szegény szívembe, titkos gyermek!

jöjj, növekedj, töltsd be az életem!

teneked mindig nagyobbá kell lenned

és kisebbé nekem.

földi borún, halálon, elmúláson,

hogy te vihess engem, kicsinyt, keresztül,

nagy, erős messiásom!