myjesus

"évek óta szokásom, hogy húsvétvasárnap kimegyek az utcára, odamegyek emberekhez és így szólok: „krisztus feltámadt!” mit jelent ez magának?” ezen a húsvéton szombathely főterén ilyen válaszokat kaptam: „annak támad fel, aki hiszi.” ; (többen szóra se méltató grimaszokat vágtak.) ; „inkább nem válaszolnék erre. személyes ügy.” ; „most sétálni akarunk. ennyi.” ; „magánügy.” ; „semmit! érti?! ; „én még nem találkoztam vele.” ; „christ is risen! i agree with you!” (krisztus feltámadt! egyetértek önnel!) – ő egy csillogó szemű kaliforniai néger fiatalember volt, aki csak átutazóban járt szombathelyen. többek elfogadtak tőlem evangéliumi traktátusokat. megadtam nekik a telefonszámomat, hogy felhívhassanak.
– testvérem! jöjj! mondjuk el embertársainknak, hogy ő él! erről szóljon a mi evangéliumunk is!"

ez is vele történt:

a zsúfolásig megtelt templomban, mikor rám került a sor, odaléptem a szószékhez, letettem a könyvtartóra a bibliámat és mellé a mobiltelefonomat. néhány perce már beszéltem, mikor hangosan megszólalt a szószékre kitett telefonom. felvettem. teljes csend lett a templomban. beleszóltam: „halló? nem hallom jól. igen, talán nincs elég térerő… mi? hogy menjek közelebb a kereszthez? jó.” (néhány lépéssel közelebb mentem a kereszthez.) „most jobb egy kicsit. mit? hogy menjek még közelebb a kereszthez? jó.” (még közelebb léptem a kereszthez.) „ó, most még jobb! egész tisztán hallom. hogyan? menjek oda a bibliához? jó.” (odamentem a bibliához.) „nahát?! a kereszt és a biblia együtt adja a legtisztább térerőt. köszönöm.” – mondtam, és kikapcsoltam a mobilomat, aztán megkérdeztem a jelenlevőktől: „miért tudtak engem felhívni? (egyébként az egyik lelkésztárs hívott fel, akivel ezt előre megbeszéltük.) azért mert bekapcsolt üzemmódban voltam.” mivel prédikációm témája a szüntelen való imádkozás volt, a bekapcsolt üzemmóddal próbáltam illusztrálni a szüntelen való kapcsolatot mennyei atyánkkal. 

viva il pastore per sempre. hehe.