hajnali kettőig beszélgettem vele hitről, megtérésről. jó embernek tartja magát. meg persze engem is. elmeséltem neki, mennyire összetörtem, mikor rájöttem, hogy nem vagyok az, és, hogy neki is el kell jutnia erre a felismerésre, ha meg akarja ismerni jézust. óvatosan kell nyomatnom neki. aki megveszekedetten hiszi, hogy ő azért csak jobb, mint egy gyilkos, vagy egy bankrabló, azt még érzékenyen érinti, ha valaki azt mondja, tévedsz. az embernek vennie kell egy nagy levegőt, és kijelentenie: nem vagyok jó. aztán fel kell tennie a kérdést: és akkor most mi a következő lépés? isten megmutatja a választ. "hívd segítségül nevét, és megmenekülsz"... rá kell döbbenni, hogy isten nélkül semmik vagyunk, és saját erőből nem érhetünk el semmit. kifejlődik az istenben bízás, tőle való függés. és akkor jön el a megtérés pillanata.
"ha jól tévedek, akkor én, ha bekopogtatnék valahova, hogy merítsenek be, nem tennék meg, ugye?" -kérdezte aztán. "nagy valószínűséggel nem. de nem azért, mert gonoszak, vagy, mert ők jobbak, mint te. ha szíveddel hiszed, és száddal megvallod, hogy jézus az isten fia, üdvözülsz. hinni és megvallani pedig nem lehet színből, divatból, mert az átlátszó, és mert a tetteken úgy is meglátszik, ha nem szívből jön a megvallás. egy megtért emberről lerí, hogy az életét átmosta a csoda, találkozása jézussal."
beszélgetésünket a könnyfakasztó, vastag cigifüst-függöny leomlása szakította meg hajnali kettőkor. az éj leszállt.
vagy most ér véget?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
anna123 2008.02.25. 19:49:25
Kereso75 · http://kereses.blog.hu 2008.02.27. 15:29:34
lilelijah 2010.11.14. 19:41:15