újra nógrádban jártunk… csodálatos az, ahogyan isten formálja ezeket az értelmi fogyatékos, látássérült embereket. (igen, elhatároztam, hogy értelmi sérülteknek hívom őket, mert megbizonyosodtam afelől, hogy szellemileg nem fogyatékosok – istenhez kapcsolódó szellemük igenis érzékeny, ép, és működik, reagál!)
több ember van ott, akikkel egyáltalán nem tudok kommunikálni, mert a nyögésen kívül nem tudnak magukból más hangokat kiadni. eddig nem is foglalkoztam velük, legalábbis próbáltam kizárni azt a zajt, ami irányukból jött, és amely tanításomat, énekeimet általában elnyomta. csak a többiekre koncentráltam, akik figyeltek, követtek, reagáltak. pedig…
a néni, aki korábban csak nyögött, vagy réveteg szemmel ülte végig az alkalmakat, most végig tapsolta a dalokat, és folyamatosan felém fordulva kommunikált, nevetett, és, bár nem értettem belőle semmit, tudtam, hogy szeretetét fejezi ki, ő maga érti, amit mondani akar – és nagyon akar beszélgetni velem!
a másik ilyen eset egy férfi, aki általában egy tolószékben üli végig a „hittant”, és mást sem tudott eddig, mint farkas módjára belemorogni a tanításba. végül most, a dalok alatt egyszer csak felállt a tolószékből, vakon odabotorkált az asztalunkhoz, és összekulcsolta a kezét. így állt ott végig. lehajtott fejjel, összekulcsolt kézzel. és hallgatott. hiszem, hogy összekulcsolt keze a mennyekig ért, és hajlott háta isten előtti főhajtás volt.
hazafelé benéztünk fótra is, ilyenkor meglátogatjuk anyóskámékat, és a kutyát is megdögönyözzük. nekik is jó alkalmuk volt aznap a gyülekezetben: öt embert merítettek be. „képzeld el, timike, az egyik hölgy sclerosis multiplexben szenved. úgy remeg a keze, hogy nem tudja megállítani. de amikor isten dicsőíti, akkor felemeli a kezét, és az egyáltalán nem remeg!”
isten felé nyúló kezek. hiszem, hogy elérik az eget.
és a nyomorult testekben csodálatos, teljes lelkek élnek.
1korinthus 14:10 „oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.”
zsoltárok 143:6 „feléd terjesztgetem kezeimet; lelkem, mint szomjú föld, úgy eped utánad.”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mammka2 2012.11.12. 17:58:04