dr. tatai istván hatvani református lelkész könyvecskéjét olvastam el a héten. bizton állíthatom, soha ennyi kíváncsi szempár nem meredt az olvasnivalómba, mint most, amikor a villamoson elővettem az „isten ékszere lehetsz” című könyvet. de hát különös-e, hogy mindenki tudni akarja, hogy hogyan lehetne céltalan, boldogtalan, „lapos” életéből egyszerre egy csillogó, céltudatos, le (nem bele!) nyugodott létet „varázsolni”?! a válasz pedig egyszerű: elég, ha letesszük isten elé bűnünket, önzőségünket, gőgünket, hitetlenségünket, és behívjuk a szabadító jézust a szívünkbe. így isten ékszereként csilloghatunk tovább, amíg csak lüktet a szívünk. a könyv gyakorlatilag kis tanítások gyűjteménye, és olyan felemelő és bátorító, egyszerű és mégis mély, hogy biztosan el fogom még olvasni máskor is. a legjobban talán eszter királynő történetének aktualizálása, mai korba helyezése tetszett. (eszter királyné volt az, aki megmentette népét azzal, hogy férje, a király elé vitte kérését, hogy az törölje el népirtó határozatát. életét kockáztatta ezzel a tettével, hiszen, aki a király elé járul annak hívása nélkül, az az életével fizet, még akkor is, ha az történetesen a felesége. végül eszter és a nép is megmenekült.)
a történet mai mondanivalója: mindenki, aki megismerte isten szeretetét, és közel került hozzá, az békésen élhet a „királyi palotában”. kint a világban azonban milliók maradtak, akikért mi is felelősek vagyunk. nem nyugodhatunk bele abba, hogy mi már jó helyen vagyunk, a többiek hadd vesszenek el. az, hogy bekerülhettünk a királyi udvar kényelmes, nyugodt, boldogító közegébe, nem a mi érdemünk. nem tettünk , nem tehettünk érte semmit, amiért kiérdemelhettük volna ezt a jóságot: kegyelem minden. nem feledkezhetünk el a „kint” élőkről, azokról, akik elveszetten, hányásban fetrengve, sérült kapcsolatokat halmozva, szeretetlenül szenvednek. hanem minduntalan könyörögnünk kell a királyok királyához, hogy mentse meg őket, hozza életüket a világosságba. azért vagyunk „királynői pozícióba”, hogy cselekedjünk!
eszter könyve 4:13 “ne gondold magadban, hogy te a király házában megmenekülhetsz (…). mert ha e mostani időben te hallgatsz, (…) te pedig és atyád háza elvesztek.”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.