miért van az, hogy megtérünk, megismerjük, mit akar az életünkkel isten, mégsem tudunk tiszta életet élni, pletyka, paráznaság, és káromkodásmentesen létezni?
miért van az, hogy egy csomó ember félreérti a másikat, és ezáltal azt gondolja, hogy a másik azt gondolja, hogy ő azt gondolja, hogy...
miért van az, hogy néha a nem hívők gerincesebbek, adakozóbbak, őszintébbek, mint a keresztények?
miért fásulunk bele a mindennapokba, ha már egyszer hívők, a mennyel kapcsolatban lévők vagyunk?
miért hiszünk a hitetleneknek?
miért vagyunk képmutatóak, miért mutatjuk, hogy minden oké, amikor nem is? és miért nincs rendben minden az életünkben?
miért nem gyógyul meg mindenki, aki elfogadja jézust?
miért akkora a kísértés a rosszra?
miért nem tér meg mindenki, aki akár csak egyszer is hall isten jóságáról?
miért olyan sok a szekta, miért nem jönnek rá, hogy amit hirdetnek, nem biblikus, nem értelmes?
miért nem beszél a hitéről mindenki, aki megkapta a megváltás ajándékát, tehát miért van az, hogy egykori énektanáromról csak tíz év múlva derül ki, hogy hisz?
miért vannak lelki, egészségügyi problémáink, ha ezeket már mind elhordozta jézus?
noha már két éve isten szárnyai alatt repülök...
miért vannak még mindig kérdéseim?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
szilvi 2008.03.25. 22:25:02
Gé 2008.03.25. 22:45:46
szonya 2008.03.26. 15:03:51