myjesus

hiszek abban, hogy a test csak akkor lehet ép és egészséges igazán, ha ujjong a benne lakozó lélek is. amikor öt éve találkoztam jézussal, ezt a felépülést tapasztaltam: a vele rendezett kapcsolat átjárta az egész lelkemet, és a boldog elégedettség kihatott a testemre is. ez a gyógyulás mindenkinél működik, és garantált… azonban sokszor nem végleges, hiszen amíg itt a földön vagyunk, újra és újra sérüléseket kapunk másoktól, és a magunk bűnei is meg-megsebzik lényünket. ezért kell időnként mélyebben elgondolkodni arról, hogy merre is tart az utunk, és újra megkérni jézust, hogy tegyen rendet a szívünkben, életünkben.

egy ilyen gyógyulási alkalmon vehettem részt velencén, harminc nő társaságában. a tanítás nagyon tömény és gondolatébresztő volt, pont olyan, amelyre már annyira szükségem volt. újra rádöbbenhettem, hogy ki is vagyok isten szemében. a szélsőséges emberi véleményekkel (amelyre nem adhatok, hiszen sok féle felfogásuknak eleget tenni képtelenség!) ellentétben én egy jó (!) isteni teremtmény vagyok, akit ő okkal és céllal teremtett erre a földre. fontos volt újra meglátnom és elfogadnom, hogy mivel esendő emberek vagyunk, bűnökkel és átkokkal küzdünk, amelyből csak az menekíthet ki, hogy ha elfogadjuk jézust megváltónknak és behívjuk őt az életünkbe. mesélték, hogy egy előző alkalmon volt egy résztvevő, aki az alkalom alatt eszmélt rá, hogy az ellene elkövetett szexuális visszaélés nem isten büntetése volt, sőt isten a megbocsátásra hív, és szabaddá akarja tenni őt a gyűlölettől. a két napos konferencia végén kért egy nőies ruhát (amelyet azelőtt soha nem vett volna fel), és felszabadultan, boldogan ment haza. isten ilyen gyógyulásokat tud kimunkálni.

az alkalom elején a szolgálók azt mondták, figyeljünk istenre, mert a tanítások alatt kapni fogunk tőle egy új nevet, amely talán nem hasonlít a „földi” nevünkre, de nagy reményeket, bíztatást hordoz. „nah,  nekem biztos nem lesz ilyen nevem” – gondoltam magamban, de azért reménykedtem, hátha mégis… a nap során hallott tanítások egyike alatt hangosan felolvastunk egy csomó jelzőt, amely a biblia szerint az istenfélő nőt jellemzi (áldott, megkülönböztetett, meggyógyult, termékeny, stb). az egyik nagyon mélyen érintett. gyümölcstermő. nos, igen, hát, ez nagyon szép. jó lenne gyümölcstermőnek lenni. hiszen egész gyermekkoromban a földeket jártuk és növényeket termesztettünk, én azonban nem lettem a szó szoros értelmében gazdag földműves, prosperáló gyümölcstermő ember, nem lettem családi büszkeség.

a következő tanítások során részletesen vettük, hogy az elvetettség (fizikai vagy verbális bántalmazás, gúnyolódás, magzati nem-vártság) milyen súlyosan érinti a mindennapjainkat, a jellemünket, a viselkedésünket. ezeket a következményeket egy fával ábrázolták, amely tele volt gyümölccsel: depresszió, öngyilkosság, kisebbségi érzés, önvád, kritizálás, leuralás, agresszió, alkoholizmus, függőségek, stb. „aha, tehát erre vonatkozott inkább a gyümölcstermő név, amelyet kaptam. hiszen ilyen gyümölcsökkel van/volt tele életem fája!” – hallottam a hangot belülről. ez fájt. ez a vád nem jöhet istentől, hiszen ő nem vádol. aztán eszembe jutott, hogy jézus engem már meggyógyított, és ő nem utalhat vissza a régi életemre, a régi gyümölcsökre. megnéztem hát az első tanítás alatti megvallást. gyümölcstermő vagyok.

jános 15:5 jézus mondja: „én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: a ki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt”

igen. isten ilyen gyümölcsökre gondolt, amikor azt mondta, gyümölcstermő vagyok! amit jézus segítségével megtermek (noha az pénzzel ki nem fejezhető), az örök érték marad. a segítségével, és csakis vele tudok gyümölcstermő lenni.

a szünetben odajött az egyik résztvevő, akinek a menyegzőjére hímzést készítettem ajándékba. az ő és a férje nevét, valamint házasságuk dátumát hímeztem a képre, és bekeretezve adtam át nekik. „a kép most is kint van a falon, és mindig ott is fog maradni. örök emlék marad ez az ajándék!” – mondta mosolyogva a lány.

isten rögtön meg is mutatta, milyen örök gyümölcsöket teremhetek – másokért.

az alkalom után kaptunk egy oklevelet, amely bizonyítja, hogy mennyei állampolgárok vagyunk (efezus 2:19 alapján), és amelyen a nevem: „mennyei gyümölcstermő”.

jános 5:16 jézus mondja: “én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon”