myjesus

negyedik éve járunk a balaton menti, méltán népszerű és bódító illatú levendulamezőkre feltöltődni. mindegyik kirándulás másért és másért volt felejthetetlen. idén tesómékkal meg a barátnőmékkel fedeztük fel tihanyt. hat felnőtt, egy gyerek, egy kutya, és rekkenő…

a hegyen, ahol hamarosan a házunk épül, kertészkedésbe kezdtünk. ez már a második évünk, amikor tizenegy-két féle zöldséggel, gyümölccsel és cserjével próbálunk „megbirkózni”. rengeteg a munka, mégis, azt mondom: megnyugtat, összekovácsol, hálássá tesz minket a kert.…

rengeteg élmény, bátorító és elkeserítő dolog is történt mostanában, amit nem örökítettem meg a blogon, sőt, még a szívemben sem hagytam meggyökerezni. ha nem bánod, ezeket most átlépem, és folytatom a „mesélést”. múlt vasárnap úrvacsora volt a gyülekezetünkben.…