vasárnap délelőtt dolgoztam (igen, már beindult az ilyenkor szokásos karácsonyi őrület), aztán együtt ebédeltem az istentiszteletről érkező drágámmal, majd útnak indultunk kedves intézetiseinkhez. csokit rejtő adventi kalendáriumot vittünk nekik, énekeltünk pár istent dicsőítő dalt, és elmondtuk, mi is az az advent, mire készülünk akkor...
mondtam a ”hittanosoknak”, hogy jövő héttől karácsonyig minden nap kinyithatnak a kalendáriumon egy ablakot, és megehetnek egy csokit... jézus születésére emlékezve, aki maga az ajándék.
marika fogta új szerzeményét, elviharzott, majd öt perc múlva üres dobozzal tért vissza: megkínálta barátait. "nem értette meg a lényeget" - zsörtölődtem magamban.
otthon is eszembe jutott az eset. ez az értelmi fogyatékos roma nő, aki állandóan pénzt kunyerál, és dühöngve ordítja, hogy ha van isten, akkor őt miért nem látogatja senki, és akinek mindig minden rossz… az nem várt módon szétosztotta „mindenét”.
megértette az igazi „feladatot”.
máté 19:21 jézus mondja: „ha tökéletes akarsz lenni, eredj, add el vagyonodat, és oszd ki a szegényeknek; és kincsed lesz mennyben; és jer és kövess engem.”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.