myjesus

"a szeretetben élők mélyre látnak, a reménységben élők messze látnak, a hitben élők mindent másképp látnak."

na, most szólj hozzá!

ők olvasnak engem:

free counters

kincsre leltem jézusban

Daisypath Anniversary tickers

2011.08.03. 21:43 sterretje

röviden az elmúlt hetekről: anglia és új családtag

olyan régen írtam már blogot, hogy magam sem emlékszem rá, és olyan sok dolog történt velem, velünk, hogy azt sem tudom, hol kezdjem a mesélést. több meghatározó esemény közül kettőt emelnék ki: a keswick-i bibliakonferencián eltöltött egy hetünket, és családunk új tagjának érkezését.

 
keswick észak-angliában van, éppen hatórányi autóútra szeretett lutonomtól, ahol öt éve megismerhettem jézust, és befogadtam őt a szívembe. jó volt visszatérni angliába, oda, ahol megtértem. a bibliakonferencia, amelynek az első hetén volt szerencsénk részt venni, a sziget legrégebbi efféle konferenciája. ezernyolcszázhetvenöt óta rendezik meg. a sok-sok jó tanítás között nekem a leginkább a misszionáriusok életéről szóló előadások tetszettek.
 
"amy carmichael élete észak-írországban kezdődött, egy keresztény, jól szituált családban. az anyagi biztonság azonban apja halálával egyik pillanatról a másikra megszűnt. ahelyett, hogy saját egzisztenciájának helyreállításán dolgozott volna, amy, a fiatal keresztény nő belfastban és manchesterben kezdett missziómunkába. aztán rövid időn belül kiderült, hogy amynak a távoli országokban van elhívása: először japánba, majd indiába megy misszionáriusnak. indiában otthont hoz létre, és olyan kislányokat vesz magához, akiket templomi rabszolgaként adtak el szüleik. ezek a gyerekek megalázó rabszolgasorban éltek, és kislány koruktól fogva prostitúcióra voltak kényszerítve. tíz éven belül tizenhét leányt mentett meg az állati sorban tartástól. a kivetítőn ekkor egy fotó villant fel: nemrég készült, és egy csoport fiatal lányt, valamint egy idős hölgyet láthattunk rajta. a most már élemedett korú hölgy volt annak idején az első kislány, akit amy megmentett. most istent szolgálva ő vezeti azt az otthont, amelyben új életre kapott lehetőséget."
 
ugyan milyen kifogást találhatunk mi, ha egy ezerkilencszázas évek elején élt egyedülálló nő el tudott utazni egy távoli országba, és emberi sorsokat formálhatott át istene segítségével? mit hozhatunk fel mentségül mi? a nemi és minden másféle esélyegyenlőség idejében, a repülők, mobiltelefonok korában…? nincs mentségünk.
 
angliai utunkról egyébként itt találhatsz képeket:
 
 
utazásunk előtt kaptuk a hírt: újra felmerült a nevelőszülőség lehetősége. nem, nem „embergyereket” fogadnánk be, hanem egy kiskutyát, aki a velünk töltött tíz hónap, és egy profi tréning után vakvezető kutyaként dolgozná végig az életét, és segítene egy látássérült embernek teljes életet élni. boldogan vállaltuk el, én legalábbis ujjongtam, hiszen úgy érzem, isten a látássérültek segítését bízta rám, mint életcélt, küldetést. még nem tudom, hogy pontosan mit kell tennem, de remélem, hogy ennek a kis ebnek a nevelgetésével tehetek valamit isten dicsőségére, és küldetésem teljesítése érdekében.
 
még csak öt napja van nálunk, de a hathetes kiskutya máris számtalan dolgot tanított meg nekünk. nem hittem volna például, hogy én, aki nagyon-nagyon szeretek aludni, képes leszek egy nyüsszentésre, vagy egy mozdulatra felpattanni az ágyamból, és valaki segítségére sietni. hiszem és vallom, hogy ha beleállunk isten munkájába, akkor megismerjük az igazi határainkat… mert ahol azt hisszük, erőnk véget ért, istennel még újabb kilométerek kezdődnek. azt is megmutatta isten, hogy túl sokat törődöm magammal. a kis jószág megérkezte óta kevesebb idő is elég a készülődéshez, a telefonáláshoz, a mindenféle, eddig fontosnak ítélt szöszmötöléshez. a fontossági sorrend tökéletesen átalakult. isten talán a gyermekünk érkezésére is így akar felkészíteni? nem tudom. de egy biztos: ez a kis lény nem csak egy egyszerű négylábú. miközben tanul, tanít is, és azt, hogy küldetésének teljesítésében szerepünk lehet, csodálatos, istentől kapott ajándéknak tekintem.
 
róma 11:29 „megbánhatatlanok az istennek ajándékai és az ő elhívása.”

Szólj hozzá!

Címkék: anglia kutya vak keswick


A bejegyzés trackback címe:

https://myjesus.blog.hu/api/trackback/id/tr663123747

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása