valentin nap közeledtével, úgy gondoltam, készítek valami romantikus meglepetést a fiataloknak, akikkel foglalkozunk. vettem néhány valentin napi képeslapot, amin szerelmes szövegek vannak. majd pirossal „folytattam” ezeket az előregyártott vallomásokat, mintha jézus írta volna őket: „nem tehetek róla, féltékeny vagyok, de szeretlek! (2 mózes 34,14), xxx, jézus… vagy: „szeress akkor is, ha fáj! én mindig szeretlek! (példabeszédek 3,12) xxx, jézus. mindegyiket megpróbáltam más-más üzenettel ellátni, és egy borítékba rejtettem őket. feladónak odaírtam: jézus, címzettként pedig, hogy: te.
egy farsangi iskolai mulatságnak (is) köszönhetően végül senki nem jött ifi alkalomra. dániellel bibliai társasjátékoztunk egyet (ezt terveztük velük), majd a leveleket otthagyva eljöttünk. elhoztunk kettőt, azt apósomnak meg lonni néninek adtuk oda.
valaki azt mondta, a valentin napnak semmi köze jézushoz. nem mondott újat. ha azonban a valentin nap a szerelem ünneplése, kár elpocsékolni egy-két hete/hétig tartó, szexuális töltetű, felületes kapcsolatok megünneplésére. miért ne világíthatnánk rá ezen a napon is az igazi szerelem szerzőjére, a feltétel nélkül szeretőre, a szeretet forrására: jézusra?
1jános 4:8 „az isten szeretet.”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Scmic67 2018.02.14. 02:19:27